Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Műhely - Pátkai Ádám Sándor: Református templomépítés a Dunántúlon 1781 előtt

S MŰHELY BAcTA PAPENSIA XVII (2017) 3-4. SZÁM

részből (pars anterior és pars posterior). Az első rész 2,75 öl (5,2 m) széles és 3 öl (5,67 m) hosszú, míg a hátsó rész 1,9 öl (3,62 m) széles és 1,5 öl (2,83 m) hosszú.31 Ez a templom a leírás alapján egy szabályos szentéllyel, illetve középkori alaprajzzal rendelkező templomépület.

Az 1774-es felmérés adatai egyszerűbben közük a méreteket és nem választja külön az épületet sem, viszont ott ugyanazt a hosszúságot adják meg, mint 4 évvel korábban. E szerint hosszát tekintve az épület 4,5 öl (8,5 m) szélességét tekintve részben 2,75 öl (5,2 m), részben pedig 1,33 öl (2,5 m). Mindezt „pro ratione, vagyis okkal írják le.32 Ha a korábbi felmérés első és hátsó részénél feltüntetett méretét összeadjuk éppen 8,5 métert kapunk. Tehát megerősíthetjük, hogy e kőépület valóban szentéllyel rendelkezett. Arról sajnos nem tudunk meg pontosabbat, hogy e szentély félköríves, egyenes záródású, vagy poligo- nális volt, így hozzávetőleges datálásra nincs lehetőségünk. Viszont ha a számadatokat vesszük figyelembe és azt, hogy a hátsó résznek (szentélynek) van hossza és szélessége, akkor egy egyenes záródású épület képe rajzolódhat ki. így kiegészíthetjük az adatokat, hogy a hajó mindkét oldalon 0,8 méterrel szélesebb a szentélynél, ami megfelel egy klasszikus középkori templomformának.

Ehhez a templomhoz tartozik Mihályházáról 408, Pórszalókról 26, Ne- messzalókról 156, Nyárádról pedig 411, összesen 1001 fő33. E korábbi templomról pusztán történeti forrásokból nem tudhatunk meg egyelőre többet.

1773-ban említik először a haranglábat, mely ekkor „ledűléshez közeleg,” ezért felújítását kérvényezték. A járási főszolgabíró, Orosz Ferenc ki is jött és jelentése után engedélyt kapott a gyülekezet a harangláb felújítására.34

1779 februárjában Kun János esperest meghívták a gyülekezetbe, hogy vegye számba a gyülekezet pénztárát. Ekkor a gyülekezet vagyona 235 forint 94 dénár volt.35

Csaba Istvánnak a csetényi gyülekezetbe kellett utaznia egyházkerületi gyűlésre. Csesznekig el is ment, ahol a „Földes Uraság” tisztjeinél megjelent. Mivel még Gergely nap (március 12.) előtt megjött a királyi engedély a temps' MREI, Memorialis, L k. 18.

32 MREI, Memorialis, I. к. 32-32. ss MREI, Memorialis, I. к. i8. s-í MREI, Memorialis, I. к. 30.

35 MREI, Memorialis, I. к. 42.- i86 s-