Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 1-2. szám - Kisebb közlemények - Mezei Zsolt: Újabb adatok Kalmár György könyveiről

-= Kisebb közlemények bActa Papensia XVII (2017) 1-2. szám

elemeit és kapcsolatait különféle — egyetemes érvényűnek szánt — jelekkel igyekezett rögzíteni. Kalmár szilárdan hitt abban, hogy egy ilyen egyetemességre igényt tartó műnyelv létrehozható — de ez természetesen nem lehet akusztikai, vagyis hangzónyelv, csak és kizárólag optikai, vagyis írásnyelv. Az emberi ismeretek tárházából kiemelt 400 fontos fogalmat, ezeket a latin írásból vett szimbólumokkal, a héber írásból vett karakterekkel jelölte. A geometria, a kémia, a matematika jeleit szintén felhasználta. Jeleivel — akárcsak a kínai írásban — összetétel útján új fogalmak alkothatok.16

A „Közhasznú esmeretek tára” 1833-ban Kalmár művéről ezt írta: „De legnagyobb hirt szerze neki nem annyira honosai között, mint inkább a ’ külföldön e’ következő czimü munkája: »Praecepta grammatica atque specimina linguae philosophicae sive universalis, ad omne vitae genus accommodatae«, melly Berlinben élt pártfogóji költségén nyomattatott ki ugyanott 1772, 8. r. 1776 pedig ismét Romában a’ szerző képével, mellyet tudományos érdemeinek külföldi (romai) tisztelőji és méltánylóji illy felírással diszesitettek: Georgio Kalmár nobili hungaro de Tapoczafő [Tapolcafő - M. Zs.], eo quod lingvam Symbolico- Characteristico-Philosophicam universalem primus invenerit, eandemque solus perfecerit, amici Romani H. C. D. D. D. MDCCLXXN. — Kalmár ezen munkájában az általános nyelv alkotásról, ’s a’ természeti hangjelekkel leginkább megegyező — ennélfogva minden nemzet által elfogadható — szavak képzéséről értekezik; és pedig olly nyomossággal, hogy e’ tárgyban mind Wilkint17 18 19 mind pedig Leibnitzot'8 felülmúlná.5,9

16 BALÁZS János: Magyar deákság. Anyanyelvűnk és az európai nyelvi modell. Bp., Magvető, 1980. (Elvek és utak) 30.

*7 John Wilkins (1614-1672) angol természettudós, író, matematikus, anglikán lelkész, 1668- 1672 között Chester püspöke, a Royal Society egyik alapítója. Nyelvtervezetet készített, melyben az emberi ismeretek felosztására és rendszerezésére vállalkozott; rendszere kísérlet egy enciklopédikus összefoglalásra. Vö.: BALÁZS 1987. 462-463.

18 Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus. Egyike a német felvilágosodás legnagyobb alakjainak. Nagy Frigyes azt mondta róla: „önmagában egy akadémia”. Kalmár őt is nagy elismeréssel említi, mint nyelvfilozófiájának egyik ihletőjét. Vö.: BALÁZS 1987. 463-464.

19 Közhasznú esmeretek tára a’ Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva. VII. kötet. Pest, Wigand Ottó, 1833.18-19.

151 s-