Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 1-2. szám - Kisebb közlemények - Mezei Zsolt: Újabb adatok Kalmár György könyveiről

-s Kisebb közlemények *Acta Papensia xvii (2017) 1-2. szám

A Summa a magyar nyelv klasszikus versmértékre való alkalmatosságának bizonyítéka. Kalmár 5624 hexameterből álló műve (a Summa 4634, a Post Scriptum 990 sor) semmihez sem hasonlítható, amit kortársai akár magyarul, akár idegen nyelven írtak. Se nem barokk, se nem klasszicista, nem lírai és nem epikus költemény, nincs meséje, nincs története — még ma is próbára teszi az olvasót. „Egy sokat tapasztalt, nagy műveltségű ember szabad asszociációkat sem megvető szenvedélyes vallomása, haragja — hexameterekben elrendezve. Néha úgy tűnik, mintha a szavakkal próbálna bosszút állni a világon.”12 Tele van zseniális részletekkel, de a saját korában éppúgy, mint napjainkban, nem toborzott olvasókat.

О

PRAECEPTA grammatica atque specimina lingvae philosophicae sive universalis, ad omne vitae genus accommodatae. Sumtibus fautorum Berolini degentium. Prostant exempla Berolini; et Lipsiae apud D. Iacobaeer typographum. 1772. 1 lev. + 58 p. és 2 rézmetszetű tábla.) A 2 tábla után még 4 számozatlan levél: „Est et chamaeleon inter philosophos”.13 Viennae, Typis Iahnianis, MDCCLXXV. [1775].

Jelzete könyvtárunkban: J 130. 40. (23 x 18,5 cm.)

Kötés: vaknyomásos egészbőr.

Possessor: „A’ pápai helv. hitv. főiskola könyvtárának küldi Rév Komáromból 1880. sept. 10. Pap Gábor14 mp. dunántúli helv. hitv. Superintendens.”

12 FERENCZI László: A remény zuhatagja. (A felvilágosodás változatai). Bp., 1988. (Kozmosz könyvek) 113-114.

13 Szinnyei és Szelestei önálló műként hozza. SZELESTEI 2000. 29.

ч Pap Gábor (1827-1895) dunántúli református püspök, költő, újságíró. Nemesvámoson kezdte iskoláit, majd 1847-ig a pápai kollégium hallgatójaként jogot végzett. A Képzőtársulat tagja, a Koszorú, majd a Vándor c. iskolai lapok szerkesztője volt. Bécsben nevelőséget vállalt, ahonnét 1848 őszén megszökött, és honvédtisztként részt vett a szabadságharcban, majd várfogságra ítélték. Kiszabadulása után lelkész Balatonarácson, Balatonudvariban, Litéren, Vörösbe- rényben és Vilonyán. Eközben 1868-ban a Veszprémi Egyházmegye esperesnek, 1873-ban a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzőnek, 1874-ben püspöknek választotta. 1876-1879 között országgyűlési képviselő Tisza Kálmán oldalán. Közel 30 szépirodalmi és egyéb lap (Életképek, Magyar Sajtó, Pesti Napló, a Györök-féle Balaton-Füredi Napló) munkatársa. Pap Kovács Gáborként is írt. Vö. Veszprém megyei életrajzi lexikon. Bőv. és jav. kiad. Szerk.: VARGA Béla. Veszprém, 2014. 777.

■* 149 s-