Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 1-2. szám - Műhely - Simon Zsolt: A Perutz család Pápán
távozott.83 A házaspár legközelebb csak az európai háborút lezáró béke napján, 1945. május 8-án látta újra egymást. Perutz Félix gr. Széchenyi Károlytól szerzett lengyel, majd svájci menlevéllel vészelte át Budapest ostromát. A vállalat ügyeit Barcs Ernő közjegyző útján intézte. 1944. szeptember 20-án nála hagyott meghatalmazásában kérvényt adott be a budapesti kir. törvényszékhez, mint cégbírósághoz Küttel Nándor cégvezetői jogosultságának bejegyzése iránt.84 Küttel Nándor hivatalosan október 10-én vette át a vállalat irányítását.85 A nyilas hatalomátvétellel kettőjük kapcsolata is megszakadt, Perutz Félix bujkálni kényszerült, soha nem lakott két napnál többet egy helyen. Amíg Budapesten Küttel Nándor irányította Perutz Félix érdekeltségeit, a pápai gyár ideiglenes vezetését igazgatóhelyettesi minőségben Széky István86 látta el. Székynek csak a hadiüzem termelésére volt ráhatása, a tényleges irányítást a teljhatalommal visszatért üzemparancsnok nemes Martsa Dánéi ezredes gyakorolta. Székyt a nyilasok 1945. február 15-én állásából elmozdították és rendőri felügyelet alá helyezték. Helyére az Veszprém megyei főispán Forró Mátyás üzemmérnököt, a gyár nyilas vezetőjét nevezte ki az üzemek gondnokául. 1945. március 22-én a várost ért bombatámadás után, Martsa Dániel nyílt parancsot adott ki a gyár evakuálására. A kitelepítéskor a Jaengendorf, Rosch- ner, Wilian, Ziffer, stb. gépek, gépmotorok és ékszíjak, szövetáruk, a front közeledtével Bajorországba kerültek kiszállításra. A vonatszerelvényt március 24- én Bakos Béla fonógyári főmester kíséretében indították útnak.87 A német „bénító bizottság” még aznap délután döntött a gyár erőtelepének aláaknázásáról.-e MŰHELY sACTA PaPENSIA XVII (2017) 1-2. SZÁM 83 KRISTÓF 2012. 7. Többek közt a következőkre emlékezett: „Kőszegen egy osztályba jártam Perutz Mariannái és Péterrel, és ugyan úgy, ahogy engem, apám tanította őket is. Születésnapra hívták meg a Király-völgy elején lévő hatalmas mediterrán kerttel körülvett villába.” 84 BFL VII. 180. a. 2883/1944. sz. Perutz Félix iratai. 83 BFL VII. 180. a. 2883/1944. sz. Küttel Nándor igazgató iratai. 84 Széky István (Nógrádszakál, 1898. október 8. - Pápa, 1975) műszaki tisztviselő. Pápán a Kisfaludy u. 34. szám alatt lakott. Gimnáziumot végzett. Az I. világháborúban karpaszományos önkéntesként 1916. június í-től 1918. december 21-ig a gyalogságnál szolgált. Később az Országos Frontharcos Szövetség tagja lett. A textiltechnikumot végzett szakembert a honvédelmi miniszter előterjesztésére 1944. március 8-án üzemi technikusnak, majd helyettes igazgatónak nevezte ki. A háború után szakemberhiány miatt 3 évi előléptetés- megvonással újra üzemi technikusként dolgozott. Az államosítás után nyugdíjazásáig továbbra is vezetői beosztásban maradt. VeML PL XVII. 408.1125 /1945. sz. Széky István igazolási ügye, 1945. VeML XVII. 407. 36/1946. sz. Sportegyesületi tagok igazolása: Széky István ügye, 1946. - Kinevezések = BK 78 (1944) 61. sz. (március 15.) 1. BRÁDY Zoltán: „Az állam mi vagyunk”. » Népszava 101 (1973) 70. sz. (március 24.) 5. 87 VeML LP XVII. 407. 2656/1945.SZ. Bakos Béla igazolási ügye, 1945. A III. 16. hadiüzemi személyzeti parancsnokság nyílt parancsa. 119 -
