Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 3-4. szám - Műhely - Fekete Csaba: Caecus de colore. Pathai István ligurgiai minősítése és a tudományosság

<ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám kultuszi berendezkedésünk? Megnyilvánul-e e berendezkedésben valami ön­álló, speciális magyar vonás? Vájjon szolgailag másoltuk-e a ránk ható forrás­elemeket?”94 Nem érte be meghökkenéssel, feldolgozta a XVII. századi Felső-Dunamel- lék (Mátyusföld-Csallóköz) legfontosabb magyar református liturgusának, Sa- marjai Máté Jánosnak az életművét. Mai ismereteink szerint sok liturgikus és teológiai részletet ideje újraírnunk. Nem elég a XVI. századig visszamennünk, a középkor hazai (esztergomi) öröksége a közvetlen előzménye szertartásaink­nak. Az apostoli kor bonyolult szertartásai máig tovább élnek a keleti keresz­tyéneknél, nyoma sincs ott a sivárságnak, amit apostoli egyszerűség ürügyén képviselünk. Erről a reformáció kora semmit nem tudott. A fraternitások, szer­vezeti felépítése és a tanító rendek iskolahálózatának és munkásságának foly­tatása mentette meg egyházunkat a széthullástól az ellenreformáció évtizedei­ben és évszázadaiban. Mindennek liturgiái következménye is volt, és a jövőben is kellene lennie. Számos részletet összetallózott Benedek Sándor. Koncepciója, megbízható­sága azonban nem mérhető a sűrűn támadott Kathona Gézáéhoz.95 Mire és ho­gyan használható akkor szertartástörténeti kézikönyve? Lelkészi köztudat, közegyházi hozzáállás, és hiedelem vizsgálatához. Korképként. A liturgia irtása és tiltása, meg a liturgiái fegyelem hiánya következtében a XVIII. század vége óta átlagos felkészültségű lelkészektől nem volt várható más és több, akár zsi­nati elnökségünktől és egyéb tekintetben kiválóan felkészült teológusoktól sem, a lelkészneveléstől sem. Ez folytatódott az 1948 után megszakadt, majd végül az 1985-ös Istentiszteleti rendtartást megalkotó folyamatban. Nemzedé­keket tanító professzorok között is előfordulta a liturgikus igénytelenség és já­ratlanság. Benedek Sándor 1939-től 1951-ig, az ősi kollégium bezárásáig teoló­giai tanárként Pápán oktatott. Pathai István megítélése óvatlan átvétel. Mire vezet az ad fontes elv mellő­zése? Valótlanságok továbbplántálására. Pathai helyesbített értékelésének nem egyéni ambícióból kellene fakadnia, hanem teológiai váltásból. Olyan tudomá­94 KATHONA 1940. 6. 95 Milotai Nyilas István Ágendáját (RMNy 1251, illetve 1270) szintén valótlanul azonosította és értékelte, a teljes és rövidített kiadások vizsgálata hiányában félremagyarázta, lásd az adódó problémákra és helyesbítésre: Fekete 2009. passim. » 318 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom