Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Műhely - Bagi Zoltán Péter: Adolf von Schwarzenberg "villámhadjárata" 1598 júliusának végén és augusztusának elején
<Ф MŰHELY ф> Acta PApensia XVI (2016) 3-4. szám A stratégiai fontosságú erősség megszervezésével azonban nem csupán Bécs védelmét sikerült újra garantálni, hanem egyben egy Buda elleni támadásra is lehetőség nyílt. A Duna-völgye és a hódoltság fővára az Udvari Haditanács szemében abszolút stratégiai primátussal bírt, hiszen utóbbi elfoglalásában látták a háború sikeres befejezésének zálogát.7 Buda visszafoglalása az Erdélyi Fejedelemség szempontjából is kulcskérdésnek számított. Az 1594 májusában (1594. május 12-31.) Tordára összehívott erdélyi rendi gyűlésen az úgynevezett „törökös párt” vezetője, Kendi Sándor azonban a következőt indítványozta: „Addig a meddig Budát a keresztyének fegyverei nem foglalják vissza, tartsák titokban, hogy a töröktől el akarnak szakadni.”8 Tehát egy sikeres hadjárattól tette volna függővé egy a vazallus állam nézőpontjából döntő politikai lépés megtételét, azaz az elszakadást az Oszmán Birodalomtól. Budát azonban a nyugat felől érkező támadással szemben Esztergom és Székesfehérvár védelmezte. Az Udvari Haditanács mindkettő elfoglalására kísérletet tett. Esztergomot a második ostrom után, 1595. szeptember 2-án adta át oszmán őrsége.9 A Székesfehérvár elleni első - reflexszerű - támadásra pedig 1593 őszén (1593. október 31-november 1.) került sor, amikor a Ferdinánd von Hardegg győri végvidéki főkapitány vezette végvári és vármegyei katonaság az időjárási körülményeket (köd) kihasználva sikertelenül próbálta elfoglalni a Beslia és az Ingovány nevű külvárosokat.10 A következő akcióra azonban 1598 tavaszig kellett várni. A Fuggerzeitung három májusi híradásában azt olvashatjuk, hogy Schwarzenberg hozzávetőleTÓTH Sándor László: A mezőkeresztesi csata, i. m. 282-286., ORTELIUS, Hyeronimus Augustinus: Chronologia, i. m. I43v-i46r., ISTVANFFY: i. m. 292-297. 7 BAGI Zoltán Péter: Császári-királyi hadi- berendezkedési terv 1595-ből. = Csombor Erzsébet (szerk.): Évkönyv 2010. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára. 19. Esztergom, 2010. 53-78. 8 BETHLEN Farkas: Erdély története. III. kötet. Báthory István trónra lépésétől Báthory Zsigmond uralkodásáig. (1571-1594) Bp., 2004. 302. 9 BAGI Zoltán: Esztergom 1595-ös visszavétele a napi jelentések tükrében. = Documenta Historica 37. Szeged, 1998. ?-?, Uő.: Esztergom 1595-ös ostroma. = Aetas 14 (1999) 4. sz. 59-65., Uő.: Az 1595-ben Esztergom ostromára rendelt császári hadsereg szervezete és felépítése. = HK 113 (2001) 2-3. sz. 391-444., TÓTH Sándor László: Esztergom 1594. évi sikertelen ostroma. = A végvári dicsőség nyomában. Tanulmányok Balassi Bálintról és koráról. Szerk.: Kiss Gábor Ferenc és Kruppa Tamás. Szeged 2004. 7-25. ю ÖStA HHStA H AA Fasc. 125. Föl. 103Г-104Г., ÖStA HHStA H AA Fasc. 125. Föl. niv- 112г., ÖStA HHStA H AA Fasc. 125. Föl. ii7v-n8r., TÓTH Sándor László: A mezőkeresztesi csata, i. m. 141. » 277 «
