Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Műhely - Fekete Csaba: Caecus de colore. Pathai István ligurgiai minősítése és a tudományosság
Щ MŰHELY Ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám a lutheri irány pedig nem akarja fölismerni a »közgyónás« helytelen eredetét és következményeit, s ezzel szemben a bűnvallás, a bűnvalló imádság helyességét, ami nemcsak a kálvini, hanem evangéliumi is, és mivel az addigi református agendákban a római-lutheri értelemben használt közgyónást nem is találta meg, azért természetesen, mint evangélium-ellenes elemet nem is vette föl agendájába. Ezzel szemben fölvette, amint Sörös Béla is nem éppen helyesen állapítja meg, nem a gyónást, hanem a bűnvallást ima formájában, és beillesztette az úrvacsora keretébe. A kérdések azonban nála már rendes formát öltenek magukra, s mind a számra, mind a formára nézve itt találjuk meg kialakult és határozott formáját annak a három kérdésnek, melyek részben a Credo pótlására, részben a gyülekezeti elv érvényesítésére szolgálnak. Nála találjuk meg először az Úri imát is a bűnvalló ima után, amit részben a Credo pótlására vett föl.”19 Tágította a Sörös-„módszer” alkalmazását Benedek Sándor. „Megállapította” az Egervölgyi Hitvallás20 21 és az Articuli majores21 úrvacsorás rendjét is, majd összehasonlította a Szegedi Gergelyével.22 Ütköztetett három, mindenestől fiktív rendet. Az egyházi törvények a prédikátori szolgálat követelményeit sorolják. Ezekből is lehet valamit fantáziáim, de ez nem pótolja azt, hogy semmiféle istentiszteleti rendet nem tartalmaz ez a három kiadvány. Debreceni Ember Pál rájött arra, hogy zsinati döntések és törvények szertartási pontjai csak az Ágendákból értelmezhetők.23 Ha értelmezhetők. Mintha ennek fordítottja gépiesen végezhető művelet volna, Benedek Sándor törvényből és hitvallásból „állapított meg” istentiszteleti rendet. Az Ágendákkal foglalkozó kutató tudja, hogy a szertartáskönyvek többsége sok mindenről hallgat, elég (vagy teljesen) részletes szertartásrendet sem mindenütt tartalmaz.24 A törvény és hitvallás pedig semmifélét. A rítusokat taglalva így látta Debreceni Ember Pál 1728 előtt (munkája késve jelent meg): „minden bizonnyal a kánonok lelke az Ágenda, mert ezek nélkül csak élet nélküli holttestek. Ezek a mi legnagyobb tudású elöljárónknak, a boldog emlékezetű Katona Istvánnak a szavai.”25 19 BENEDEK 1971. 200-201. 20 RMNy 176 21 RMNy 226 22 BENEDEK 1971. 200. 23 DEBRECENI E. P. 2009. 507. 24 Lásd kifejtve, hivatkozásokkal: Fekete 2014. 21-32., a Mi mindenről hallgatnak az Ágen- dák? c. fejezet. 25 DEBRECENI E. P. 2009. 507. » 295 «
