Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Petrik Iván: A Jári atyafiság nemzedékrendje és birtokai a középkorban
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám Máshogy azonban, mint a Garaiak támogatásával, segítségével, aligha képzelhető ez el.36 A kirobbanó trónviszályban a következő évben Ulászló király jelentős adománnyal kínálta meg. Szigliget várát adományozta neki, testvérének és a rokon Némái Kolos Jeromosnak. Szigliget azonban sosem lett az övék, politikai pozíciószerzés, a László-párti Garaiak meggyöngítésének a szándéka állt a háttérben. Az ugodi várat akarta Ulászló megszerezni a tekintélyes adomány révén.37 Ezután, talán már előrehaladott kora miatt, Balázs nem kapott újabb tisztséget. Esetleg mégis az 1441-es nehéz évben rossz politikai döntéseket hozott, ezért akadt el a karrierje. Ennek némiképp ellentmond, hogy befolyása megmaradt. 1448-ban Várkonyi Amadé ellen Veszprém megye vásárhelyi széke előtt indított pert Jári Báróc Balázs. Amadé kételkedett a bírák elfogulatlanságában, ezért elérte, hogy amennyiben rá nézve kedvezőtlen ítélet születne, a pert helyezzék át a királyi kúriába.38 A per pontos tárgyát és kimenetelét sem ismerjük, mindenesetre úgy tűnik, hogy jelentősebb tisztség nélkül is rendelkezett akkora hatalommal Jári Báróc Balázs, hogy a megyei törvényszék munkáját befolyásolni tudta. Könnyen lehet, hogy Balázs meg sem érte az ítéletet, ekkortájt valamikor meghalhatott. 1450-ben még pert viselnek ellene Zala megye ítélőszéke előtt, ahol azonban nem jelent meg.39 1451-től már csak fiát: Jolát Ambrust említik. 1458-ban már biztosan halott.40 Jári Báróc István az egyetlen Miklós három gyermeke közül, akit nem tudunk egyértelműen a Garaiakhoz kötni. Bár karrierjének indulása homályba vész. Ő is, csakúgy mint testvérei, a Péci-örökség körüli bonyodalmak kapcsán kerül elő a forrásokban. 1412-ben azonban már minden bizonnyal a királyi udvarban tartózkodott. Rozgonyi Simon országbíró familiárisaként említik.41 S mivel később (1420-tól) több ízben is országbírói jegyzőnek (notarius curiae) nevezik, valószínűleg Rozgonyihoz való kapcsolata mögött is ezt kell látnunk.42 Rozgonyi Simont követő országbíró, Perényi Péter is igényt tartott szolgálataira, 1421-ben az ő famíliájában találjuk,43 de nyilván a váltás az országbírói 36 MNL OL DF 237810. 37 MNL OL DL 13643. HORVÁTH Richárd: Várak és politika a középkori Veszprém megyében. Doktori disszertáció, (http://phd.0km.g0v.hu/disszertaci0k/ertekezesek/2003/de 2134.pdf) Letöltés ideje: 2009. 09. 22. 50-51. 38 MNL OL DL 14183. 39 Zala vármegye története. Oklevéltár. Második kötet 1364-1498. Budapest, 1890. 548. 40 1458: „néhaiként” említik. MNL OL DL 44903. 41 MNL OL DL 9859. 421420: FCD X.6.287. és 336.; 1421: FCD X.6.453. 43 MNL OL DL 71948. » ÍO «
