Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Petrik Iván: A Jári atyafiság nemzedékrendje és birtokai a középkorban
Щ MŰHELY Ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám nevezeték Jolátnak vagy Jolát Ambrusnak. Azaz a bán emléke is megőrződött évszázadokon keresztül. A család későbbi leszármazásának, egyes tagjai tevékenységének teljes körű ismertetésétől ezúttal eltekintünk, a genealógiai táblák tartalmazzák az adatokat, illetve az alább következő elemzésekben minden fontos részlet előkerül. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy Jári Báróé II. Miklós fiaiban (Balázs, István, Mihály) szakad három ágra a rokonság. Nem mellékesen bennük tisztelhetjük a Járiak legtevékenyebb generációját. Szoros rokoni összetartozásukat az ágakra tagolódás után is megtartották. A NÖÁGI ROKONSÁG A nőági rokonság (értve ezalatt a Járiak feleségeinek és a Jári-lányok férjeinek a családjait) kérdésével külön is kell foglalkoznunk. Egyrészt azért, mert a házasságok elemzéséből viszonylag pontosan megmutatkozik az a kapcsolati háló, amelyben a Járiak éltek, ennek folyományaként pedig következtetéseket lehet levonni társadalmi státuszukra vonatkozóan. Másrészt, mint majd látni fogjuk a birtokállománnyal kapcsolatos problémák megoldásában is fontos szerepük lesz. A feleségekről13 a XV. század közepén, második felében szaporodnak meg valamelyest az adataink. így is mindössze három Jári feleségéről rendelkezünk pontos információkkal. Jári Báróc Mihály (második) felesége Himfi Borbála volt.14 E Mihály unokája, Márton fia: László Szentlászlói Ilonát, azaz Osvát zágrábi püspök nővérét vette feleségül.15 Jolát, Ambrus feleségét pedig Oroszvári Tömpék Magdolnának hívták.16 13 Csupán azokkal foglalkozunk részletesen, akikről a nevükön túl is rendelkezünk információkkal. Nem tudtuk pontosan azonosítani, de megemlítjük Jári Báróc Balázs feleségét: Margitot, Jári Báróc István feleségét Ankót/Annát és Jári Báróc Mihály első feleségét: Eleskét. MNL OL DL 103555. és MNL OL DL 44805. MNL OL DL 102501. 15 Korábbi szakirodalomban a Laki Túz család tagjaként szerepel. Erre többek között az utalt, hogy Laki Túz Jánossal meglehetősen szoros kapcsolatokat ápolt, karrierjük során kölcsönösen és minduntalan segítették egymást. Valószínűleg azonban unokatestvérek voltak. Osvát, és így testvére Ilona is, a Zala megyei Szentlászlói család tagjai voltak. Vélhetően édesanyjuk lehetett Laki Túz lány. A kérdésről, Osvát személyéről, szerepéről: CZÖVEK Zoltán: Szentlászlói Osvát zágrábi püspök családi és politikai kapcsolatai 1499. évi végrendeletének tükrében. = Fons XX. évf. (2013) 455-500. 16 1451: MNL OL DL 73117. A Tömpék (Tannbeck) család Ausztriából, Stájerországból származott. A Moson megyei oroszvári uradalom került a kezükre (Moson és Sopron megyei birtokokkal), majd a XV. század legelején Szalónak várát is megszerzik. WERNER Mór: Családtörténelmi kalászát. (Első közlemény.) Turul 1903. 64-65. » 5 «
