Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám Az összeírásban 79 özvegyasszony szerepel, akik közül 60 (piszkozat) / 56 (tisztázat) katolikus. A katolikus özvegyek közül 47 élt 1-4 fős házban, ez a katolikus özvegyasszonyok 80%-a, míg a 1-4 fős házak aránya az ismert lakosszámú házakon belül 58%. Ha csak az 1-2 lakosszámú házakat vizsgáljuk, az arányok a következőképp alakulnak: a katolikus özvegyek 52,5%-a lakott 1-2 lakosszámú házban, amelyek az ismert házaknak 22%-át tették ki. Az egy fős házakban élők közül öt személyről vannak további adataink, közülük négy özvegyasszony. Balassa Benedekné férje egy 1656-ra keltezhető összeírás szerint a városi zászlótartó volt.82 Két özvegy néhai ura, Szili Szabó Miklós és Tömördi István városi esküdtek voltak, előbbi a 17. század első felében működött, utóbbit pedig 1645-ben és 1653-ban említik tisztségében.83 Naszádos Györgyné megboldogult férje szabómester volt, a szűrmíves szabó mesterséget 1622-ben vette fel, 1650-ben esküdtként említik, 1654-ben pápai főbíró volt, 1659-ben még élt.84 Az ötödik ismert személy Gombos Pál hajdú, akinek az esetét korábban már bemutattuk. Az ellenőrzés másik útjaként a legnagyobb lakosszámú házakat vizsgáltuk meg. Három nagyobb csoport volt azonosítható: 1) Katolikus egyházi ingatlanok (pálosok kolostora 18 fő, ispotály 12 fő). 2) A sereg tisztjeinek házai (Radványi István alkapitány 19/15 fő, Szegedi Gáspár hadnagy 18 fő, Vásárhelyi István házában Szapáry Miklós hadnagy 15 fő, Somogyi Pál alkapitány özvegye 9 fő). 3) Mesteremberek házai (Szita Szűcs Péter szűcsmester, későbbi pápai főbíró 9 fő; Söjtöri Szabó Balázs szabómester 11 fő) Nem volt módunk, hogy az összeírásban szereplő valamennyi személy foglalkozását vizsgáljuk, így az egyes iparos mesterségekre utaló vezetéknévvel rendelkező személyeket véve egy-egy csoportnak85 az ő előfordulásukat vizsgáltunk meg. A négy legnagyobb létszámú csoportot a Szabó (73 fő, 42 katolikus), a Csapó (41 fő, 37 katolikus), a Varga (40 fő, 34 katolikus) és a Szűcs (22 fő, 15 katolikus) vezetéknevű személyek alkották. A katolikusok esetében az egyes házak lakosainak átlaga a Szabóknál 4,2 fő, a Csapóknál 5,1 fő, a Vargáknál 5,3 fő, a Szűcsöknél 4,9 fő. A három utóbbi meghaladja a város katolikusként összeírt házainak átlagát. Ugyanakkor néhány esetben a fentiektől eltérő tendenciákat is regisztrálhatunk. Jósfai András csapómester, 82 MNL OL P 125 no 11.621, keltezésére lásd HARIS 1998. 344. 83 Szili Szabó Miklós esküdt 1615: DREL, Jelzet nélküli oklevél 1615., 1626: VARGA 1958. 541. (Szabó Miklós néven); Tömördi István esküdt 1645: pápai szabó céh átíró oklevele, SzEL további jelzet nélkül; 1653: MNL OL E 210 Urbariale 28. tétel 2. kötet 17V. 84 HERMANN 1997. 9785 Eljárásunkat a jó forrásadottságokkal rendelkezők szabók kapcsán tett megállapításunkra alapozzuk. Fennmaradt az 1608-tól a 19. századig vezetett szabó mesterkönyv, amelynek bejegyzései segítségével azonosíthatók voltak a korabeli város szabómesterei. Ez alapján az 1630 és 1660 között ismert szabómesterek 80%-ának volt a vezetékneve is Szabó. BENCZIK-HERMANN 2002. 91-92. és röviden HERMANN 2012.186. (26. jegyzet), a mesterkönyv megtalálható OSzKK Föl. Hung. 2608. » 49 «
