Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 3-4. szám - Újraolvasó - Pápa 1796-ban egy útleírás tükrében (Decsy Sámuel)

<ф Újraolvasó ф

Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám

Pápára érkezvén szorgalmatossan meg néztem azon gyönyörűséges nagy templomot, mellyet ezen mező várasnak mostani örökös ura, egri püspök gr. Eszterházy Károly ő excellentiája 1788-ik esztendőben kezdett építeni, és [mellyet] kevés héján már egészlen tökélletességre is vitt.9 Mondhatom, hogy ennek párját Magy.[ar] Országban telly ességgel nem, és Német Országbanis10 11 igen ritkán lehet találni. - Igen közelít” azon berlini catholicum templomhoz, mellyet néhai tudós kardinal Quirini tulajdon költségén építeni kezdett, és Ilik Fridrik pr.[ussus] király tökélletességre vitt.12 Valamint ennek, úgy a’ pápai nagy templomnak festése bámulásra méltó, mellyért, a’ mint hallottam, Mal- perts13 Bétsi híres festőnek 17 ezer forintokat fizetett ő excellentziája. Formá- jokra nézve ez14 a’ külömbség vagyon e két templom közt, hogy a’ pápai négy szegeletű, a’ berlini á la rotunda Romana vagyon építve,15 az az kerék, óldalain egyetlen egy ablak sintsen; még is a’ tetején hagyatott kerék ablakon bé sütő nap világ annyira meg világosítja, mintha 20 ’s több ablakok volnának rajta. - A’ várason kívül, a’ Győri út mellett, hasonlókép [p]en ezen buzgó püspök úr költségén épít[t] etett szép kápolna, és az a’ mellett lévő kálváriais nem egy két tekintetre méltók.16 - A’ grófi vár, ’s az a’ körül lévő allékkal kies kert is érdemesek az utazók figyelmetessségére. Ott való rövid mulatósom miatt a’ várnak

9 A Szent István első vértanú tiszteletére emelt plébániatemplom 1774-1786 között épült Fellner Jakab tervei alapján, belső berendezésének csinosítása után 1795. május 3-án szentelték fel. Vö. MEZEI Zsolt: Pápai templomok. Pápa, 2001. 9-14.

10 A XVIII. században az is szócskát az előtte álló szóval egybeírták.

11 Értsd; igen hasonlít

12 Angelo Maria Querini/Quirini OSB (Velence, 1680. március 30. - Brescia, 1755. január 6.) bencés szerzetes, bíboros, vatikáni könyvtáros, műgyűjtő, író, 1748-tól a Berlini Tudományos Akadémia tagja. Bresciában az általa alapított Biblioteca Queriniana ma is létezik. II. (Nagy) Frigyes (Berlin, 1712. január 24. - Potsdam, 1786. augusztus 17.) Hohenzollem-házi uralkodó, 1740-től haláláig Poroszország királya, a felvilágosult abszolutizmus képviselője, aki országát nagyhatalommá tette. A berlini Szent Hedvig-katedrálist a tolerancia jegyében az ő engedélyével építették 1747-1773 között. A II. világháború végén megsemmisült, de 1952-1963 között újjáépítették, ma is a berlini főegyházmegye katedrálisa.

‘3 Franz Anton Maulbertsch (Langenargen, 1724. június 7. - Bécs, 1796. augusztus 8.) rézmetsző, festőművész, főként Ausztriában, Csehországban és Magyarországon működött. Pápán a Fő téri plébániatemplom mennyezetének Szent István freskóit 1782-1783-ban készítette. Vö. MEZEI 2001.10.

14 helyesen: az

15 A berlini katolikus bazilikát tervező Wenzeslaus von Knobelsdorff építész valóban a római Patheont tekintette mintának.

16 A Kálvária 1740-1746 között épült, a Kálvária-templom később épült, 1795-ben szentelték fel. Vö. KISS István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908.111., 120-122., MEZEI 2001. 29-32.

444 «