Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 3-4. szám - Kisebb közlemények - Kerecsényi Zoltán: Ferenczi Sándor, a magyar Freud

<ф Kisebb közlemények ф>

Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám

Száz éve, 1916 elején hagyta el Ferenczi Pápát; a pesti Mária Valéria barakkkórházba kerülve az ideggyógyászati osztály vezetőjeként találkozott először tömegesen a háború fizikai és lelki áldozataival. Egy ideig a pszichoanalízis tanszéket kapott a budapesti egyetem orvosi karán, s a rendes orvosi képzés része lett, azonban a Horthy-rendszer mindezt megszüntette, és sok anahtikus külföldre kényszerült emigrálni. Ferenczi 1926-1927 között a New School for Social Research meghívására előadásokat tartott New Yorkban és Washington környékén, amelyek nagy hatást gyakoroltak az amerikai analitikusokra. Hazatérve Budapestre, a harmincas évek elejéig, egészsége megromlásáig, haláláig (1933. május 22.) a pszichoanalízis népszerűsítője lett. A Farkasréti izraelita temetőben helyezték nyugalomra.

Ferenczi és Freud halála óta a pszichoanalízis világszerte elterjedt. Talán egyszer a tekintélyes bécsi, londoni Freud-múzeumok mintájára Magyarországon is megnyitja majd kapuit egy Ferenczi-múzeum — ezt a célt szolgálhatja majd a Ferenczi Egyesület által nemrégiben megvásárolt, felújítandó egykori Budapest-naphegyi Ferenczi-villa. Addig is Ferenczi emlékét őrzi a szakmai közönség, a hatkötetes Freud-Ferenczi-levelezésgyűjtemény, továbbá az egykori pápai kaszárnyában (a Huszár lakótelep 3. szám alatt, a volt Pápai Helyőrségi Művelődési Ház lépcsőházában) elhelyezett márvány emléktábla. Ily módon a két tudós barátsága is szerves része az első világháborús országos és helyi centenáriumi emlékezetnek.

Kerecsényi Zoltán

» 439 «