Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 3-4. szám - Forrásközlés - Mezei Zsolt: Históriás ének Csepreg 1621. évi nagy veszededlméről (Egy újabb variáns)

<ф Forrásközlés ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám Ezt szerettem volna mint esperes megteremteni, és ennek a mi nagy proletár egyházmegyénknek karitatív intézményeit és nagy proletár misszióját. Az élet ma már nem elégszik meg azzal, amit az egyház az 1914. év előtt nyújtott. Róma minden munkájában nagyon is modern lett. Már rég meglátta, hogy az ipari szakmunkásokból egy új középosztály van kialakulóban, s minden gyárba be­jutott, tehetséges gyermekeinek ezreit elhelyezi, mint tanoncokat, azokat a ta- noncokat kézben tartja, vezeti, neveli, öntudatos katolikussá erősíti. Temérdek, tennivalónk lenne, és mi teljesen szervezetlenek vagyunk. Ezek a tervek, célok mind lelki szemeim előtt voltak, s ezért szerettem volna esperes lenni. Benkő István egyike hazánk legeslegnagyobb koponyáinak. Lángész. Egy­házunk legjobb hitszónokának tartom, szinte csodával határos, amikor beszél. De magasan felette áll eme tehetségével minden lelkipásztor társának, nem ér­zünk belőle szeretetet kiáradni. Szabályrendeletek embere, paragrafusok em­bere, pedig ha valahol, akkor az egyházi életben áll fenn az apostol tanítása: „ha pedig szeretet nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc és pengő cimbalom.” (1. Kor. 13,1) 1938-ban anyásítottam Nagytétényt, első lelkipásztora Kutassy Gyula. Fiók­egyház lett, mint magyar ek.97: Törökbálint és Budaörs. Az 1939. év ismét hozott valami újat ifjúságunknak. 39 cserkészfiút része­síthettem mozgó táborban. Bár 1938. karácsony második napján nagybeteg let­tem, úgyhogy utómaradványa is lett, mégis magam vittem el a fiúkat a mozgó táborba egy hatalmas teherautóban ülve egész úton. Végigutaztuk a Hortobá- gyot, megnéztük Hajdúszoboszlót a fürdővel, Debrecen kálvinista nevezetessé­geit. Hajdúhadházon, Nyíregyházán át Tarpára mentünk, Tarpáról Munkácsra, onnan Vereckére az ősi határra, onnan Uzsokra ugyancsak az ősi határra. Ung- váron át Nagykaposra, onnan Sárospatakra, hogy lássák meg a kollégiumot, a várat. Onnan Borsin, II. Rákóczi Ferenc szülőfaluján át Sátoraljaújhelyre és on­nan Kassára. Kassáról a Szádellői völgyön keresztül Krasznahorkára, majd to­vább Rozsnyóra, Pelsőcre, az aggteleki cseppkőbarlang volt cseh részére, innen Miskolc, Diósgyőr, innen pedig a Bükk hegységen Eger s Gyöngyösön át haza. Élmény volt ez az út a sok ipari munkás fiú számára. Nekem mérhetetlenül fáj ennek a világ legnagyszerűbb fajtájának, az én drága magyar fajtámnak az öngyilkossága, pusztulása, amit önmagával az egyke, 97 egyházközség » 421 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom