Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám szeptemberében kinevezték bátyja helyébe a pápai vár főkapitányának.54 Esterházy Ferenc birtokba kerülésével elérkeztünk vizsgált időszakunk végére. A birtoklástörténet mellett érdemes felvázolnunk a (zálog)birtokos főkapitányok pápai tartózkodására vonatkozó adatokat is. A pápai vár a 16. század második felében a birtokos Török család székhelyéül szolgált.55 A család kihalását követően a birtokosok - a Nyáryak, az Erdélyben élő Haller György és felesége, valamint Esterházy Miklós - nem lakták a várat, rezidenciájukat másutt tartották. Ez a helyzet Csáky László birtoklása idején változott meg. Az ő esetében egyrészt a birtoklás időtartamának köszönhetően, másrészt fennmaradt nagyszámú levele, illetve egyéb források segítségével vizsgálható pápai tartózkodása. Az adatok összegyűjtését követően úgy tűnik, hogy Csáky László és családja esetében párhuzamosan két rezidenciával, Szentgotthárddal és Pápával számolhatunk - az 1640-es években mindenképpen. A Batthyány-levéltár missilis-gyűjteményében fennmaradt több, mint 200 levelének keltezése alapján kaphatunk elsődlegesen képet Csáky tartózkodási helyeiről.56 Természetesen a kép rendkívül elnagyolt és szakadozott, a tendenciákat azonban vélhetően jól mutatja. Első keltezett levele 1631 őszéről maradt fenn, majd ettől kezdve nagyjából folyamatos a levelek sora 1644- ig, majd 1647-ben írott, végül 1652 és 1654 között kelt levelek következnek. Utóbbiak száma 15, a keltezetlen levelek száma 41, s van további 5 levél, amely esetében kétséges az országbíró szerzősége. A pápai zálogbirtoklás időszakából fennmaradt mintegy 130 levél eloszlása meglehetősen egyenetlen. Három évből maradt fenn kiemelkedő számú levél 1632-ből (18 darab), 1633-ból (18 darab) és 1640-ből (38 darab). Az első két évben íródott levelek eloszlása egyenletes az év során, az 1640-ben írott levelek, azonban szinte kizárólag a második félévben keletkeztek. A többi évből 5-10 levél maradt fenn, amelyek eloszlása esetleges. Csáky levelezését felesége, Batthyány Magdolna levelezésével egészíthetjük ki, aki épp két forráskritikus évben, 1635-ben és 1647-ben keltezett Pápáról.57 54 Marti Tibor idézi az Udvari Haditanács Esterházy László pápai főkapitányságra történő kinevezésének dokumentumát, amelyre utólag, 1661. szeptember 3-i dátummal rávezették, hogy döntés született a főkapitányi tisztség Esterházy Ferencre ruházásáról. MARTÍ 2013. 167. 55 Ehhez lásd például enyingi Török Ferenc Nádasdy Tamáshoz írott leveleinek keltezési helyét, amely döntően Pápa vára. KOMÁROMY1907. 411-436. 56 MNL OL P1314 no. 8317-8517. A levelezést az adatbázisok online gyűjtőportálon található Batthyány missilisek adatbázison keresztül használtuk. Csáky Lászlónak további, a fentieket keletkezési idejük tekintetében jól kiegészítő levelei találhatók meg az MNL OL E 200 11. tétel (Csáky család iratai) IV. (Csáky László és felesége, Batthyány Magdolna levelezése) alatt, valamint az MNL OL P 123 fasc. 1. a) tételben (Csáky László levelei Esterházy Miklós nádorhoz). Ez utóbbiak kiadását lásd MERÉNYI 1904. 57 MNL OL P 1314 no 5071. és no 5084. » 40 «
