Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
■ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám Ennek megtörténtéről tanúskodik a pápai várról 1648. október 6-án felvett in- ventárium.41 Ebben az időben Pázmány már a veszprémi főkapitányság elnyerésére tett lépéseket, s végül 1648. november elején hagyták jóvá Pázmány veszprémi és Esterházy László pápai főkapitányi kinevezését.42 Esterházy László ezt követően 1652. augusztus 25-én bekövetkezett haláláig volt a vár főkapitánya.43 A pápai - s vele együtt az ugodi, a devecseri, a gesztesi és a cseklészi - jószág Miklós nádor legkisebb fiának, Ferencnek volt az öröksége, mivel azt László a regéci uradalom megváltásáért kapott összegből váltotta vissza.44 Ténylegesen azonban a birtokok felett Ferenc gyámjai - s egyben fivérei - László, majd annak halálát követően Pál rendelkeztek.45 László halálát követően idősebbik öccse, Esterházy Pál heteken belül elnyerte bátyja tisztségeit, III. Ferdinánd többek között 1652. szeptember 13-án nevezte ki Pápa várának főkapitányává.46 Esterházy Pál előbb maga irányította az öccsét illető uradalmak ügyeit, majd egy 1654. október 30-én kelt megállapodás értelmében unokafivérének, Esterházy Farkasnak adta a négy uradalmat árendába.47 Esterházy Farkas a megállapodás értelmében négy évre, 1658. november í-jéig vette árendába az uradalmakat. Ennek indokát Esterházy Pál a következőképp adja elő: „[...] az el múlt Esztendőkben őFölsége előtt lévő derekas illető birtokok jövedelméről készített elszámolást, Pápa jövedelmét 1650-től számolta: „az Pápai iövedelem ab Anno 1650, az mikor kiváltották ment usque ad annum 166010 esztendeig inclusive ad fl 58000” MNL OL P 108. Rep. 7. fase. E. no 66. Sem a tévedést, sem a szándékos tévesztést nem tartjuk valószínűnek, többek között azért sem, mivel a két testvér osztozkodásában részt vett az Esterházy Farkas, aki Pápa és a többi birtok kiváltásakor segédkezett Esterházy Lászlónak. Feltehetően 1650-re rendeződött véglegesen a birtokok kiváltásának ügye. 41 Az inventárium kiadása KISS 1996 [er. 1908.] 189-191. 42 A november 7-én kelt főkapitányi kinevezések hátterét bemutatja MARTI 2013.166-168. 43 Esterházy László pápai főkapitányi tevékenységét részletesen tárgyalja Marti Tibor. MARTÍ 2013.172-181. 44 Regéc várát Esterházy Miklós 1633-ban szerezte zálogbirtokként, majd később, 1642-ben donációt kapott rá. Ennek ellenére a linzi békében I. Rákóczi György kezére került. A tulajdonos Esterházyakat az erdélyi fejedelemnek és az uralkodónak közösen kellett volna kárpótolnia, azonban csak az erdélyi fejedelem fizette ki a rá eső 160 ezer forintot. A történtek rövid leírását lásd FEJES 1996.135. 45 A tényleges helyzetet jól mutatják az uradalom úriszékének 1650-től fennmaradt jegyzőkönyvei, amelyekben előbb Esterházy László, majd Esterházy Pál jelenik meg az uradalom birtokosaként. MNL OL E 210 Urbariale 28. tétel 2. kötet passim. 46 FEJES 1996.154. 4? Az Esterházy Pál gróf és Esterházy Farkas közötti egyezség eredeti példánya, amelyet Esterházy Ferenc gróf 1656. november 15-én hagyott jóvá, megtalálható MNL OL P1291 III.0.25.f. sine no. » 37 «
