Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Forrásközlés - Mezei Zsolt: Históriás ének Csepreg 1621. évi nagy veszededlméről (Egy újabb variáns)
ф Forrásközlés фActa Papensia XVI (20x6) 3-4. szám Bethlen Gábor erdélyi fejedelem segíteni akart a II. Ferdinánd (1619-1637) ellen felkelt cseh rendeknek, ám az általa küldött 3000 fős lovassereg lekéste a döntő jelentőségű fehérhegyi ütközetet (1620. november 8.). A Katolikus Liga hadserege felülkerekedett a csehek csapatain. A felkelés életben maradt vezetőit kivégezték, feloszlott a Protestáns Unió. Bethlen ugyanakkor hadjáratot indított И. Ferdinánd ellen azzal a céllal, hogy Erdélyt, a Magyar Királyságot, valamint Ausztria egy részét egyesítse, így ez a terület betagolódhasson a Német-római Birodalomba, mint választófejedelemség. 1619 nyárutóján bevette Kassát, Érsekújvárt, Pozsonyt, majd megkezdte Bécs körülzárását. Béccsel kapcsolatos terveit azonban fel kellett adnia, mert Homonnai György Lengyelország felől Felső-Magyarországra támadt. CSEPREG VÁROS A históriás ének annak a három napnak a szörnyűségeit beszéli el, amelyek 1621. január 6-9-e között történtek a Sopron és Vas vármegye határán található, Répce-parti Csepregen. A város gazdag történetéből itt most csak arra utalunk, hogy Csepreg valószínűleg két település összeolvadásából keletkezett, amely a Nádasdyak 1532-ben kezdődő földesurasága idején történhetett. Erre utal a „felsőváros/alsóváros” elnevezés, illetve az a tény, hogy két, külön-külön is középkori eredetű plébániatemploma volt. A felsővárosi Szent Miklós templom9 és az alsóvárosi Szent Katalin-templom10 históriás énekünkben is jelentős szerepet kapott. A XVI. század közepén a város lakossága evangélikus lett. Egyháztörténeti- leg is számottevő esemény volt az 1591. június 2-3-án tartott ún. „csepregi kollokvium”, melynek során Nádasdy Ferenc elnöklete alatt a Sopron és Vas vár9 Legrégebbi formájában a XIV. század első felében épülhetett. Első okleveles említése 1433- ból származik. Szent Miklós titulusa kereskedővárosokra utaló jellegzetesség. A torony kapuzata későgótikus, XV. századi eredetű. Toronyórája már 1592-ben működött. A XVIII. században barokk stílusban építették át. Legutóbb 1939-ben esett át nagyobb átalakításon, hajója ekkor teljesen újjáépült. Főoltára Mária Terézia korabeli, Johann Zimbal festette képpel. 10 Középkori előzményének egyik zárókövén az Egervári család címere volt látható, a XV. századi későgótikus építkezése hozzájuk köthető. Egy jelentősebb tűzvész után, 1592-ben építették újjá. Később, a XVIII. században barokk stílusban újult meg. 1877-ben az Isteni Megváltó Leányai rendházává építették át, így a korábbi templom a zárda kápolnájává alakult. 1885-ben bővítették. » 358 «
