Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
<ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám már az 1640. év végén egyeztethetett a birtok és ezzel együtt a főkapitányság sorsáról, ez azonban sértette Esterházy Istvánnak és feleségének az érdekeit. Esterházy Miklós nádor valamikor 1640/41 fordulóján a pápai és ugodi birtokokra vonatkozóan egy fassiót is aláíratott a fiával, azonban mint érdekeikkel ellenkezőt az ifjú házaspár megtámadta a dokumentumot.26 Az 1641. január eleji tiltakozást követően került sor Esterházy Farkas már idézett, január 16-án kelt levelének megírására, amelyben a család ügyeiben sokat tevékenykedő unoka- testvér egyrészt tudósította a főkapitányt a nádor (az örögh Ur) és Csáky egyeztetéséről, másrészt biztosította, hogy abból semmiféle kára nem származhat, harmadrészt pedig sugallta neki, hogy a birtokok elidegenítése az ő érdeke is.27 Az elkövetkező hetekben a nádor és fia álláspontja a birtokok sorsát illetően közeledett egymáshoz. Erre utal Esterházy Dánielnek, a nádor öccsének március í-jén kelt levele, amelyben tájékoztatja unokaöccsét, hogy Aszalai István a nádor meghagyására már elkészítette a zálogszerződést, illetve közvetíti a zálogösszeggel kapcsolatos apai tanácsokat.28 A végleges zálogszerződést nem ismerjük, megkötésére valamikor március 1. és 25. között kerülhetett sor. Utóbbi napon fizette ki ugyanis Csáky az első részletet 20 ezer forint értékben.29 A szerződés tartalmára csak a későbbi adatokból tudunk következtetni. Feltehetudósítja továbbá a főkapitányt, hogy „[a]zt írja sok rendbeli levelében Czáki Uram, hogy Nagyságodat Isten job és bal kéz niavaliájával találta megh, de úgy látom nem czak az Papai kapi- tánságra, de eges hadaknak gondviselésére és vezérlésére nem annira kívántatik az kéznek, lábnak épsége, mint az elmének és szívnek heljén való léte és bátorsága.” MNL OL P 108. Rep. 40. fase. B. no 40. 26 Thurzó Erzsébet és férje tiltakozását a vasvári káptalan 1641. január 12-én foglalta írásba. Mivel bizonyos akadályok miatt (ob certa impedimenta) a házaspár nem tudott megjelenni a káptalan székhelyén, a tiltakozásra a káptalani kiküldöttek jelenlétében a lakompaki kastélyban került sor. MNL OL P 108 Rep. 40. fase. B. no 35. 27 Esterházy Farkas levele végén egy rövid kimutatást is készített az esetleges bevételekről és a tervezett kiadásokról. A pápai (58 ezer forint), a devecseri (22 ezer forint), a gesztesi (9000 forint) és a páterek jószága (6000 forint) elidegenítése esetén eszerint összesen 95 ezer forint bevételre tehet szert, s ez fedezheti tervezett birtokvásárlását, amelyet 78 ezer forintra taksál, s még maradna is 17 ezer forint készpénz. Esterházy Farkas levele Esterházy Istvánhoz, Fraknó, 1641. január 16., MNL OL P108. Rep. 40. fase. B. no 40. Esterházy István az átvett 58 ezer forintból végül 44 ezer forint értékben szerzett birtokot a Fertő-tó mellett. Esterházy Farkas már idézett feljegyzése Esterházy Orsolya örökségéről. SNA Esterházy, Muraközy-féle rendezés fasc. 98. no 9328 Eszerint Miklós nádor nem ellenzi, hogy a zálogösszeget a Fertő-tó melletti négy falu megszerzésére fordítsa, de javasolja, hogy ne siesse el a költekezést. Esterházy D[ániel] levele Esterházy Istvánhoz, Sempte, 1641. március 1. MNL OL P 108 fasc. B. no 37. 29 A Csáky által március 25-én és április 4-én kifizetett összegeket tartalmazó feljegyzések megtalálhatók MNL OL P 108 fasc. B. no 38. és 39. » 34 «
