Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Műhely - Gera Judit: Petőfi Sándor Hollandiában. A. S. C. Wallis Petőfi-képe és fordításai
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám gondolatok uralkodnak. A harmadik korszak pedig a költő korai haláláig tart, melyben az aktív, harcos elem válik uralkodóvá, mindent a szenvedély, a mozgás és az élet hat át. Wallis kiemeli annak fontosságát, hogy az idegen olvasó helyezkedjen bele abba a történelmi helyzetbe, amelyben Petőfi alkotott, különben versei érthetetlenek, nyersek, túlzók lesznek számára: Hogy értékét megfelelően felismerjük, verseit mindig a kor kereteibe kell helyeznünk, úgy kell olvasnunk, ahogyan a magyarok 1848-49-ben olvashatták azokat, csak ekkor érthetjük meg lehengerlő hatásukat. Aki ezek nélkül az emlékek nélkül üti fel kötetét, s főleg az, aki idegenként olvassa, annak talán csalódást okoz majd. Petőfi Ausztria elleni gyűlöletét [...] gyakran durvának és költőietlennek találhatja, irritálni fogja a sok túlzás és sok mindenről úgy érzi, hogy a szenvedély hevében túllépi a szépség határait. [Schetsen..., 34-35.] Rendkívül modern gondolat ez, a kontextualizálás és a beleélő olvasás fontosságára hívja fel a figyelmet. Szerinte Petőfi verseit nem csupán a költészet szabályai szerint, hanem evokatív erejük alapján kell megítélni: [Versei] szavak ruhájába öltöztetett tettek, hatalmas, felszabadító tettek. Lehet, hogy száraz kenyérnek tűnnek, de éhezőknek nyújtott kenyér. Kiutat jelentenek egy egész nép elfojtott sóhajtozásából, s már nem kérdezzük, szépek-e, ezrek kristálykönnyei láttán nem kérdezzük, hogy gyémántnak is lehetne-e nevezni őket. Ugyanez a helyzet Petőfi nemzeti költeményeivel is. [...] Hogy mit jelenthet a harc közben énekelhető vers egy nemzet vagy egy párt számára, a történelem már meggyőzően bizonyította. Luther „Erős várunk az Isten”-je, Aldegonde „Nassaui Vilmos”-a annak a hitnek a fegyvereiként szolgáltak, amelyből megszülettek. [Schetsen..., 35] Itt tulajdonképpen a szavak performativitásáról beszél Wallis, mely szintén új gondolat lehetett a maga korában. Izgalmas megfigyelése, hogy Petőfi költészetében összeolvad a patriotizmus és a vallásosság, ami annyit jelent, hogy a nép az istenségben a társadalmi igazságosság és a jog legelemibb lényegét tiszteli. Petőfi verseiben ezt az igazságérzetet, a hazája felszabadításába vetett szilárd hitet értékeli. Összegzésként egy kritikát és egy dicséretet fogalmaz meg a három korszak egésze alapján. Szerinte Petőfi költészetéből hiányzik a jellemábrázolás, viszont óriási erőssége a képi gazdagság. Festő inkább, nem pszichológus. Figurái nem hús-vér emberek, inkább típusok. Végül Wallis jellegzetesen holland kulturális » 340 «
