Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Műhely - Fekete Csaba: Caecus de colore. Pathai István ligurgiai minősítése és a tudományosság
<ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám Sándor; de említi a kéziratos Csurgai, Nagydobszai, Kálmáncsai graduált.73 Érdemleges tanulmányozásukra nem vállalkozhatott.74 Jegyzetben idézett címük, illetve a tartalomról megfogalmazott néhány mondat meg sem közelíti azt a fajta ismeretterjesztő tájékoztatást, amelyet Kálmán Farkas írt graduálokról és énekeskönyvekről egyházi lapokba. Pedig neki is voltak ám vakmerő megállapításai, amelyet szóvá is tett a felháborított szakirodalom. Az elsődleges forrásokat azok sem ismerték, akikre hivatkozik Benedek Sándor, vagy semmit nem értettek hozzá. így születtek állításai. Kathona Géza sem volt himnológiai szakértő, mégis eljutott helyes megállapításokra, ezeket ismételten vitatja Benedek Sándor, de mindenkor filológiai, zenei és liturgiái adatok nélkül, korábbi feltételezéseket emlegetve.75 Payr Sándor is, Sörös Béla76 is elmondja, hogy a Komjáti graduált nem látta. Találgat. Márpedig elképzelésük éppen a kálvini irány gyanítása, amelynek valójában nincs köze a Komjáti gra- duál tartalmához, műfajához, minősítéséhez. Benedek Sándor vélekedése az ő gyantásukra alapul, nem a Komjáti gradual ismeretére. A XIX. század végén látta a Komjáti graduált Kálmán Farkas és Szathmáry József. Csakhogy nem szerezte meg az eléneklésére, tanulmányozására képesítő jártasságot Kálmán Farkas, a magyar nyelvű gregorián tételek lejegyzését megfejthetetlen cikor- nyáknak minősítette; a szertartási éneklést meg felesleges nyafogásnak. Nem tudunk sem zenei érdeklődéséről, sem képzettségéről a fiatalon meghalt irodalomtanár Szathmárynak. Leírta, elsőként és nem is teljesen végig, Huszár Gál úrvacsorái rendjét 1892-ben, sokáig erre hivatkoztak,77 mert az eredetit, illetve az egy évszázaddal később megjelent hasonmás kiadást továbbra sem tanulmányozták, úgy írtak szertartási kérdésekről. 73 Benedek 1971. 24-25., 115-116., 17-20. jegyzet. Részletes helyesbítés és kiegészítés itt se nem szükséges, se nem lehetséges. Lásd ezekre: Fekete 2012. passim. 74 A szintén említett Rinya-Újnépi énekeskönyv (lásd az előző jegyzetet) nem graduál, és nem is az Öreg graduálról másolták, amint ezt tévesen Kálmán Farkas vélte (vő. Kálmán 1879. 239-241.), hanem nyomtatott, XVIII. századi (alighanem debreceni) énekeskönyvből írták le, így nem is XVII. századi. Tisztázta ezt H. Hubert 1996. 88. 75 A liturgia és himnológia nélkülözhetetlen zenei vetülete miatt ide tartozik, hogy teljesen hiányzott zenei tájékozottsága és botfülű volt. Erre volt tanítványai figyelmeztettek Pápán az 1990-es években. Arról nem tehetett, hogy zenei hallása hiányzott - Ravasz László is ilyen volt, és kiváló intellektusával ő sem hidalhatta át ezt a sajnálatos hátrányt a református gyülekezeti éneklés megítélésében. Benedek Sándornak az énekelt liturgiáról alkotott vélekedésében sem közömbös ez a körülmény. 76 Sörös 1904. 227. 77 SZATHMÁRY 1892. 324-347., 446-488. » 311 «
