Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Műhely - Fekete Csaba: Caecus de colore. Pathai István ligurgiai minősítése és a tudományosság
ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám is.3° 1560-га elterjedt volt strófikus, gyülekezeti ének alakjában is.30 31 Benedek Sándor evangélium-ellenesnek minősítette, szembeállítva a bűnbánó imádsággal. Kathona Géza véleményét vitatva („a magyar református egyház klasszikus szépségű gyónó imádságává lett”32), ellene fogalmazta megítélését. Mai napig elhangzik ez az imádság, európai és hazai örökség. 2. A Heidelbergi Káté szerkezetéhez igazodó három kérdés is gyónó jellegű (így is nevezik); eredeti liturgikus helye a szombat esti gyónó vecsernye volt Pfalzban. Másutt ismeretlen gyakorlat, hogy nálunk átkerült a vasárnapi szertartásba. Ezáltal három istentisztelet-fajta zsúfolódott egybe: a szokásos prédi- kációs és sákramentum nélküli (ez a református főistentisztelet, Benedeknél is), aztán a gyónó szertartás, ez a szószéken zajlott (a Tiszántúlon még а XIX. század végén is), végül következik az Úrasztalánál a tulajdonképpeni Communió, a Végvacsora jegyeinek osztogatása. Feledésből származó nézetek visszavetíté- séből ered a hitvallás és bűnvallás keverése. A pfalzi gyónó kérdéseknek is vallástétel jelleget tulajdonítottak később; régen a vallástétel éppen úgy jelentett bűnvallást is, mint a hit megvallását. Végül a hittudat, azaz az értelmezés és ennek konfirmációs vizsga jellegű felkérdezése jellegét öltötte а XIX. században. Az eredeti háromról négyre, hatra emelkedett és egyre hosszabbodtak, bonyolódtak a kérdések.33 Jellemzi a hiányos történeti, teológiatörténeti és bibliográfiai tájékozódás az 1985-ös Istentiszteleti rendtartást megalkotókat is, nem csak Benedek Sándort. Szintén az úrvacsora lényegét említik az eredetileg gyónó kérdésekkel kapcsolatban, forrásuk címét sem ismerték pontosan, a másodkézből vett szöveget megcsonkították, összekeverték a Melius Juhász Pétertől és Samarjai Máté Jánostól vett (három helyett egy-egy) kérdést; és ez (zsinati jóváhagyással, kötött szövegként) mai napig változatlanul található az újabb lenyomatban.34 30 Lásd a részleteket és idézett szövegeket: FEKETE 2014., különösen 31-32. 31 RPHA 977; vö. a 14. jegyzetet. 32 KATHONA 1940.123. Evangéliumi következménynek mondja Samarjai Máté János követelményét. „A híveknek méltó előkészülete közvetlen az úrvacsorázás előtt a gyónásban jut kifejezésre. Csak a bűneit alázatosan megbánt és meggyónt lélek részesülhet a »meg oldozásban,« majd utána az úrvacsorái jegyekben...” i. m. 115. 33 A részletekre: FEKETE 2015. passim, és FEKETE 2016. 34 „Az úrvacsorái kérdések: a közelmúltból ismeretes kérdések megismételték azt, amit a bűnvallásban és hitvallásban már elmondott a gyülekezet. Most egyházunk történelmi örökségéből vettük a két első kérdést, az elsőt Méliusz Juhász Péter, a másodikat Somorjai [!] János ágendájából. Ezek az úrvacsora lényegére vonatkoznak. A harmadik kérdés a Róm 12,1 parafrázisa.” Vö. Istentiszteleti rendtartás... 1985. 96. » 297 «
