Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Úrjaolvasó - Tímár József: Balatoni nyár 1913-ban
TÍMÁR JÓZSEF Balatoni nyár 1913-ban Az 1890-ES évektől kezdve űz első világháború kitöréséig a balatoni fürdőkultúra második virágkorát élte. A Balaton északi és déli partján is új fürdőhelyek jöttek létre, amelyek kellemes kikapcsolódást biztosítottak a vidéki városokból és a fővárosból érkező fürdővendégeknek. A fürdővendégekért folyó harc az 1861 óta vasútvonallal bíró dél-balatoni településeknek kedvezett. Az északi parton csak 1909-ben épült ki a vasút, amely közvetlen összeköttetést biztosított a magyar fővárossal. 1871-től a Budapestről Székesfehérváron át Veszprémbe érkező vendégeket bérkocsik, társaskocsik szállították a Balaton elsőszámú fürdőhelyének számító Balatonfüredre. Valamelyest meggyorsította az utazást, hogy a gőzhajó-kikötők révén a Balaton minden részéről: Balatonkeneséről, Badacsonyból, Keszthelyről, Szántódról, Siófokról is el lehetett érni a célállomást. A századfordulón a feltörekvő Siófok komoly kihívást jelentett a XVIII. század eleje óta népszerű Fürednek. Füred a versenyben úgy próbált helytállni, hogy a balatoni fürdőzés mellett a gyógyfürdőhely előnyeit is propagálta. Mint klimatikus gyógyhely az első világháború előtt a szívbetegek gyógyítására specializálódott, így egész évben ellátta a gyógyulni vágyókat. A téli Balaton örömeit (fakutyázás, jégvitorlázás, korcsolyázás) azonban inkább a helyiek élvezték, mivel a települések a téli vendégfogadásra nem voltak felkészülve. A kiegyezés korában a balatoni fürdőélet szervezéséből a Veszprém, Somogy és Zala megyei sajtó is kivette részét. A hirdetések, fürdőlevelek, tárcanovellák, vezércikkek egyaránt a magyar tenger értékeire hívták fel a figyelmet. A kifejezést azért is gyakran használták, mert a balatoni fürdőknek nagy konkurenciát jelentettek a tengeri fürdők (az adriai Abbázia, Cirkvenica) és a magashegyi üdülők (főként a Tátrában). Jelen forrásközlésben Tímár József Pápai Hírlapban megjelentetett „Levél a Balaton mellől” c. tárcáját tesszük újra közzé.1 Az írás több szempontból is figyelmet érdemel. írója Pápáról származott, de a Balaton mellett élt és jól ismerte a tájat, a nép életét, melyet írásaiban is megörökített. Tárcája az első világháború előtti utolsó békeév balatoni fürdőkultúrájáról ad szemléletes képet. 1 TÍMÁR József: Levél a Balaton mellől. A Pápai Hírlap tárcája. = PH X (1913) 28. sz. (július 12.) 1-3.
