Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 1-2. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: Egy református "szentasszony": özvegy Gere Istvánné Kispál Anna Kalotaszentkirályról

<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám vallásórára járt, ahol bibliai történeteket hallottak és fokozatosan megtanulták az egyházi énekeket is, hiszen mindig a „Zsoltárból” énekeltek. Kisgyermek­ként édesanyjától tanulta meg az első imádságokat. Elsőként az Úr imáját, majd az estéli, a reggeli imádságokat, valamint az asztali áldást, étkezés előtt és után. Egyébként az imádságos könyvet is használták a családban, amiből szívesen imádkozott ő is. Reggeli imádsága kétféle: „Jó reggelt édes Jézusom, Legyen tiéd ez a napom. Kézen fogva vezess engem, Soha ne hagyd el a kezem. Ámen” „Összeteszem két kezemet, Úgy áldom az Istenemet, Hogy az elmúlt éjjelen, Megőrizett kegyesen. Kérlek édes Istenem, E napon is légy velem. Segélj meg, hogy jó legyek, Semmi rosszat ne tegyek. Áldásodat add nekem édes jó szüleim örömére. Ámen” Az estéli imádságok a következőképpen hangzanak: „Álom, álom, édes álom Nyugodj az én szempillámon. Még a szemem zárva lészen, Te légy velem Jó Istenem. Ámen” „Űr Istenem őrizd álmom, Míg szemeimet lezárom. Testem, lelkem reád bízom, Légy mellettem Úr Jézusom. Ámen” „Úr Jézus én Istenem, Te őrizz ez éjjelen. Ámen ” Az asztali áldás pedig a református családokban általánosan mondott rövid fo­hász és hálaadás: » 206 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom