Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Gelencsér József: A fül lecsapása (Törvény, szokásjog, jogszokás, művészet)
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám A bemutatottak lényege egyrészt a szokás-jogszokás-szokásjog-írott jog-népi jogszokás-jogi hagyomány folyamatának alakulása, változása. Másrészt lényeges a szabályok és a bírói hatalommal rendelkezők által kiszabott büntetések, végrehajtási módjuk szelídülése, humánusabbá válása. A kegyetlenségtől a puszta fenyegetésen át az ünnepi ízekig történő eljutás. Azt, hogy nem egyedi, hanem általános folyamatról, nem csak a füllevágásnál megfigyelhető stádiumokról volt szó, korábban már más büntetésekkel (megégetés, megvakítás, verés, stb.) összefüggésben áttekintettem és érzésem szerint bizonyítottam.36 Az irodalmi, szépirodalmi példák, idézetek a teljes történelmi hűség, pontosság erényével nem (vagy nem mindig) rendelkeznek. Viszont felerősítették a valóság, a jogszokás vagy szokásjog létét, hatását. Hozzájárultak a füllecsapás, mint büntetés jogtudati, emlékezetbeli megőrzéséhez, a jogi néphagyománnyá alakuláshoz. A füllecsapás testcsonkító büntetés volt. Az állami szervek büntetést kiszabó döntése után a végrehajtása fájdalommal, életre szóló hallássérüléssel járt. A csonkítással érvényesült az elítélttel szembeni megtorlás, büntetés és a visszatartás, a speciális prevenció. A füllevágás nyomát mindenki láthatta, tehát a generális prevenció, a mások elrettentése, visszatartása is hatott. A hatalom emberei láthatták, ha levágott fülű, vélhetően rovott múltú, mai kifejezéssel „büntetett előéletű” került eléjük. Feltételezhetően nehezült is az ilyen személy közösségen, társadalmon belüli élete. Óvatosabbá váltak vele a különböző életviszonyokban, a jogviszonyok kialakításánál. Inkább a hasonlók társaságát kellett keresnie. Szégyen is volt ez a megcsonkítottnak, lelki alkatától, a többi ember viszonyulásától függően hosszabb vagy rövidebb ideig, akár egy életen át. A testi büntetés, legyen az az állam hatóságai vagy a közösség által alkalmazott, gyakran a szégyent is magával hozta.37 Nagy Janka Teodóra, a jogi néprajz kutatójaként egyik tanulmányában utalt rá, hogy milyen keskeny és flexibilis a határ a megszégyenítő büntetéseknél abban, hogy közülük egyiket, illetve másikat az állam vagy a közvélemény által alkalmazott büntetések közé kell-e sorolni.38 Ugyanígy határterületet érint két másik kérdés. Egyrészt a mindenekelőtt testi büntetésnek számító füllecsapás megszégyenítő jellege, esetleges besorolása a megszégyenítő büntetések közé 36 GELENCSÉR 2014.157,158. 37 GELENCSÉR 2014.160-162. 38 NAGY 2012. 79-86. » 19З «
