Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Petrik Iván: A Jári atyafiság nemzedékrendje és birtokai a középkorban
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám semmissé nyilvánította mindkét megállapodást (amely tartalmazott is erre vonatkozó passzust), és a zálogbirtokos Járiakat 1414-ben testvéreivé fogadva immár örök jogon, sőt „atyafiságos szeretetből” adta a birtokokat nekik. Egy évvel később Zsigmond hozzájárulását adta a megállapodáshoz. A Járiak azonban ténylegesen csak a birtokok felét tartották a kezükben. 1425-ben megpróbálták beiktattatni magukat a birtokok másik felébe, ennek azonban a Berzenceiek és a Marcaliak ellentmondtak. Per kezdődött, amiben 1433-ban a Járiak javára ítélt Garai Miklós nádor.80 A dolog érdekessége, hogy jóllehet elismerték a Berzenceiek és a Marcaliak rokonságát a préposttal, az érintettek nem tudták azt okmányokkal is igazolni. A Járiak pedig természetesen ragaszkodtak ehhez. Ők voltak az előnyösebb helyzetben, hiszen a kezükben volt az adopciós megállapodás és annak királyi megerősítése. Az okmányokkal nem igazolt rokonság „elismerése” kevésnek bizonyult a királyi oklevéllel megerősített megállapodással szemben.81 A megszerzett és megvédett birtokokban aztán 1434-ben megosztozott Jári Báróc Miklós öt gyermeke.82 De csak a birtok egyik, korábban is zálogként általuk bírt felét osztották öt felé. A másik, perrel megszerzett részt kizárólag a három fiú kapta. Ráadásul ők, legalábbis az 1434-es oklevél szövege szerint, azt továbbra is osztatlanul birtokolták. Ez a négy birtoktest (Kispéc, Felpéc, Ba- lázspéc, Kasmond) lett aztán Jár mellett a legfontosabb birtokuk. Felpécen udvarházuk állt, itt idézik egy alkalommal Jári Báróc Balázst, aki valószínűleg inkább itt időzhetett, mint Járón. Ahogy már említettük a zalai birtokok megszerzésének a körülményeiről nincsenek pontos adataink. 1412-ben tűnik fel az első zalai birtok a Járiak kezén: Csatár, majd az 1460-as évekig még további kilenc birtok(rész). Az egyes birtokok korábbi birtoklástörténeti adatai sem szolgáltatnak biztos magyarázatot a megszerzésük körülményeire. Egyedül egy 1376-ban zajlott per ejthet gondolkodóba. Ekkor Dörögdi István fia: Pál lányai: Csuka és Machou, valamint Dörögdi István fia: István pereskedtek Dörögdi István zalai birtokai miatt. A felsorolt birtokok javarésze (Felsődörögd, Pabar, Tibonyaháza, Sárosdfő, és a 80 Az 1433. évi ítéletlevélben átírva található a permenet és minden egyes korábbi eseményre vonatkozó oklevél: MNL OL DL 43945 és 43946. 81A per ismertetése: NAGY Imre: A Pécz nemzetség örökösödési pere 1425-1433. Székfoglaló értekezés. = Értekezések a történelmi tudományok köréből. 15. kötet (1893) 530-577. 82 MNL OL DL 44004. » 16 «
