Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Nagy-L. István: Egy református lelkészdinasztia sarja a császári-királyi hadseregben a francia háborúk korában (Batvai Komáromi Sülye Pál katonai pályafutása)
MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám A szemerei anyakönyvben ugyanakkor ebben az időszakban szerepel Roboz József összesen tíz gyermeke. 1661-ben Roboz Benedek, veszprémi lovasfőhadnagy nyert címereslevelet. Az ő dédunokája volt Roboz József, aki G. Vargha Zoltán adata28 szerint Szemerén élt, felesége Oroszváry Zsuzsa volt. Ezt az adatot a szemerei anyakönyvek alapján meg tudom erősíteni, ugyanis 1739 és 1761 között Roboz Józsefnek tíz gyermeke született, elsőként Jutka, Komáromi (III.) Pál feltételezett felesége. A hatodik gyermek születésétől az anyakönyvi bejegyzés tartalmazza az anya nevét is, Oroszváry Zsuzsannát. Vargha genealógiája a tíz gyermek közül két fiút, Istvánt és Ferencet tartalmazza. Roboz Judit édesapja ugyanakkor Roboz Mihály a nemeslevelet szerző Benedek másik fiától származott, szintén annak dédunokája volt.29 Ezek alapján Roboz József Roboz Judit másodunokatestvére volt, így a szemerei kötődés miatt valószínűsíthetjük, hogy ő állhatott (III.) Pál szemerei lelkészi szolgálata mögött. Feltűnő, hogy az anyakönyvekben neve előtt többször szerepel, hogy nemes vagy nemzetes, miközben e titulus általában nem olvasható az anyakönyvben. Ez Roboz József tekintélyére és vezető szerepére utalhat. Komáromi Pál gyermekéveiről alig tudunk valamit. Egyetlen adat, hogy iskolába Szentkirályszabadján, majd Sopronban járt. Felmerül a kérdés, hogy vajon miért kellett elküldeni Pált Szentkirályszabadjára, amikor Szemerén már legalább 1737-től volt iskola? Mást nem lehet erre felhozni, minthogy ez volt a szokás, ugyanis a Veszprém melletti nemesi község iskolájában latint is tanítottak. Nem zárhatjuk ki, hogy az iskola első egy-két osztályát még Szemerén járta ki, majd csak ezután került tíz éves kora körül Szentkirályszabadjára. A szentkirályszabadjai tanító nevét biztosan nem ismerjük. Egyetlen adat, hogy Fodor Miklós ismeretlen kezdettel 1783-ig volt a községben tanító. 1783- ban Veszprémbe került, ahol 1799-ben öregsége miatt hivatalát letette.30 Pál feltehetően 1765-1770 között valamikor járhatott itt iskolába. Fodor Miklósról egyebet nem tudunk. 28 G. VARGHA 1942. 257-258. 29 G. Vargha Zoltán genealógiája ezen a ponton véleményem szerint korrekcióra szorul. Mándi Márton István halotti oratiojában (Hadi ember 1826. 34.) említette, hogy Komáromi Pál édesanyja, Roboz Judit testvére, néhai Roboz Mihály gyermekeitől is búcsúzik a halott. Mivel Roboz Judit házassági anyakönyvéből tudjuk, hogy apját Mihálynak hívták, így Vargha leszármazásrendje nem jó, mert Mihály édesapjaként Benedek van megjelölve. Benedek testvérei között azonban találunk Mihályt. Szerintem Benedeknek nem fia, hanem legkisebb testvére volt Mihály (akinek felesége Gellért Sára). Mivel Benedek és testvéreinek apját Mihálynak hívták, így lehetséges egyedül az, hogy Roboz Judit és testvére, Mihály édesapját is Mihálynak hívták. 30 Adattár - tanítók 1760-1848. 58. » 164 «
