Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.1)
<ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám Egyházkerületi, egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek szövege tehát még véletlenszerűen sem fordul elő benne. A korábban a püspök jelenlétében, egyházkerületi gyűléseken lebonyolított lelkészi vizsgát és ordinációt most tehát olyan körülmények között kellett megvalósítani, amikor hol a püspök személye, hol az egyházkerületi és egyházmegyei közgyűlés tartásának lehetősége hiányzott, egyes esetekben pedig egyik összetevő sem volt adott. Ez a megváltozott élethelyzet nyilvánvalóan kihatott a lelkészek exmittálásának és ordinálásának gyakorlatára, és időnként szükségessé vált részleteiben módosítani a korábban bevált szabályzást is. Először nézzük, hol módosította a megváltozott helyzet a korábbi rendelkezéseket ! 1. Az exmissió és ordináció elméleti szabályzása Mint már említettük, a komjáti kánonok hosszú évszázadokra meghatározták a felsődunamelléki és dunántúli református egyházi élet kereteit. Vizsgált időszakunkban keletkezett egyházi törvényekként egyedül az 1713-as kocsi zsinaton elfogadott rendszabályokat említhetjük meg, melyek hat részbe rendezve sorolták fel azokat a pontokat, melyek a komjáti kánonokban nem szabályzott kérdéseket tartalmazták, de az ordináció témakörét érintő átfogó új rendelkezések ebben sem olvashatók.170 A XVII. század liturgikus munkáit kötet törzsanyagába. 35-618. old. Néhány üresen hagyott oldalára egy másik XVII. századi kéz másolt be néhány további liturgikus szöveget (szentelési imádságokat, esküszövegeket, tanúsit- ványmintákat). 23-27. old. Hogy ezután mikor és hogyan került át a pápai esperesek tulajdonába, nem tudjuk. Annyi azonban bizonyos, hogy a XVIII. század elejétől már ezen egyházmegye vezetése használta: az esperesek esküszövegeket, szentelési imádságokat és prédikációkat, kiközösítésre és házasságjogi kérdésekre vonatkozó zsinati végzéseket, az egyházmegye történetére és aktuális állapotára vonatkozó feljegyzéseket, lelkészek életrajzi adatait, országgyűlések vallásügyi törvénycikkeit másolták bele. Egy ismeretlen kéz írását követően egyértelműen felismerhetők a Naszályi István, Komáromi Sülye József, Felsőbányái Allós István és Kocsi Kun János esperes keze írásával bejegyzett szövegrészek. Ezek feltalálási helyeit részletezi: KÖBLÖS 2006.13-14. 170 Fennmaradt a dunántúli egyházkerület II. sz. közgyűlési jegyzőkönyvében, a tatai és a veszprémi egyházmegye I. sz. vegyes jegyzőkönyvében, valamint még két másolatban. DREL 1.1. a. 2.84-89. DREL П. 70. a. 1.12-17. DREKK 0.969.163Г-165Г. DREKK 0.977. III. c. 7. DREKK 0.794/270. Kiadta: THURY 1998. II. 312-317. CSÉMY 2000. 271-276 (sok hibával!). Méltatja: THURY 1903. го- 21. TFIURY 1998. II. 317. Ezen pontok egyike sem foglalkozik az exmissióval és az ordinációval. Az egyházmegyei vegyes jegyzőkönyvekben ezeken kívül számos részterületet érintő rendelkezést találtunk, így például presbitériumi regulákat, az egyházfik kötelességeiről szóló pontokat, házassági és keresztelési regulákat, a hívek mindennapi életét érintő vegyes szabályokat. Tatai ehm. I. sz. jkv. DREL II. 70. a. 1. 29. Kiadta: THURY 1998. II. 321-322. Veszprémi ehm. I. sz. jkv. DREKK O. 969. 43Г-46Г, i67r-i7iv. Ezek egyike sem foglalkozik a lelkészek kibocsátásával vagy kirendelésével. » 110 «
