Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)

2015 / 3-4. szám - Szemle - Ágh Magdolna: Üdv az erdésznek. Nagyapánkról és a Bakonyról. Dobó Jenő erdőmérnök életútjának fejezetei (Rainer Pál)

Szemle Acta Papensia XV (2015) 3-4. Nem bizonyult túlságosan kegyesnek a sors Dobó Jenő és Szlávy Matild gyermekeihez sem. Legidősebb gyermekük, Dobó István (1906-1945) mező- gazdasági mérnök 1944/4 5-ben katonai szolgálatot teljesített és miután Né­metországban hadifogságba esett, Bad Kreuznach hadifogoly-kórházában fe­jezte be életét, amiről egyébként a család csak utólag, 1947 áprilisában szer­zett tudomást. István idősebb öccse, Dobó Jenő (1908-1969) erdőmérnök a Kárpátalja visszatértét követően, 1940-től Rahón és Gyertyánligeten dolgo­zott, ahonnét a front elől 1944 őszén menekülni volt kénytelen. Családjával és István bátyja családjával együtt ekkor átmenetileg ők is édesapjuknál, Far- kasgyepün húzták meg magukat. István fiatalabb öccse, Dobó Endre (1913- 1947) gyermekorvos 1942-1943-ban katonaorvosként megjárta az orosz fron­tot, majd Debrecenben volt tanársegéd, s ott élte át a front átvonulását. Ál­dozatos orvosi munkájáért mellőzés, majd súlyos betegségét követő halál lett a jutalma. Leánytestvérük, Dobó Magdolna, Ágh Zoltánné (1911-2002) igen fiatalon vette át édesanyja viszonylag korai halála (1930) után a háztartás gondjait, amelyet 1940-es férjhezmeneteléig látott el példásan. Az ő leánya Ágh Magdolna, a kötet szerzője, összeállítója, a dokumentu­mok közzétevője. Feltételezésem szerint azért vállalkozott erre a feladatra, mert rohanó világunkban, a XXI. század elején érdeklődést, megbecsülést és tiszteletet érezhet egy letűnt polgári korszak résztvevői, szereplői iránt; azok iránt, akik közé felmenői is tartoztak. Egy olyan korszakról van szó, amely­ben minden nehézség és megpróbáltatás (háborúk, gazdasági problémák, erő­szakos társadalmi változások) ellenére is jutott idő arra, hogy az emberek odafigyeljenek egymásra, megbecsüljék egymást és megpróbáljanak tisztes­ségesen és becsületesen élni. Mert ezt látták, ezt tanulták a felmenőiktől, akik szemük előtt tartották, hogy földi ténykedésükért majdan számadással tar­toznak. A kiadvány legnagyobb örömömre bőséges mellékletet is tartalmaz: pl. hi­vatalos okmányokat (katonai elbocsátó levél, iskolai bizonyítványok, egyetemi index, tiszti kinevezés, szolgálati bizonyítvány, katonai emléklap, erdőtiszti eskü), hivatalos és magánleveleket, napló- és notesz-feljegyzéseket, iskolai és erdészeti rajzokat, ház-, út-, és vasútépítési tervrajzokat, családi, erdészeti, vi­lágháborús fényképeket, stb. Egy esetleges újbóli kiadás reményében (amikor ezek könnyen javíthatóak lesznek) rámutatnék a kötet néhány pontatlanságára, tévedésére is. A 20. olda­lon az 1914. I. í-i naplóbejegyzés földrajzi helyének „Frunzjos efsfeld” helyes olvasata feltehetően Franzjosefsfeld. A 29. oldalon a Mucanjban, 1915. XI. 15- én keltezett levél fejlécének olvasata nem „M. Kir. 20/II. npf. hads. zlj.”, hanem m. kir. 20/II. npf. hadt. zlj (népfölkelő hadtáp zászlóalj). A 36. oldalon az 1916. január 24-i naplóbejegyzésben „Karrennek” helyett a helyes olvasat feltehetően » 412 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom