Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 3-4. szám - Műhely - Vajs Tibor: Venetianer Sándor - egy igaz református lelkész
MŰHELY Acta Papensia XV (2015) 3-4. A napló kezdő soraiból következtetni lehet arra, hogy nem ez az első naplója. A következőket írja 1890. augusztus 28-án: „Megint érzem szükségét naplót vezetni. ’í5 A napló segít abban, hogy közelebbről is megismerjük Venetianer Sándort, az érzékeny lelkületű, rendkívül szerény, de nagyműveltségű, lelkiismeretes ember belső világát. Sokat olvasott, és sokakkal levelezett. A szülői házból történt kitagadását követően, amikor már eldőlt, hogy visszafordíthatatlanul a ke- resztyénség útjára lép, és a lelkészi hivatást választja, nem szakadt meg kapcsolata családjával. Anyjával mindig bensőséges viszonyban maradt. Testvéreivel is rendszeresen váltottak leveleket, Lajossal sokszor szakmai kérdésekről. Még könyveket is küldtek egymásnak. Sándor több alkalommal elismerően szólt Lajos írói tehetségéről: Jól ír” jegyzi meg naplójában. Első gyermeke születésekor megtört a jég, újra meglátogathatta szüleit Kecskeméten.55 56 A naplóból is megtudhatjuk, hogy Sándor később atyjával is levelezett, sőt második házasságára készülve az apja gratulált neki. Idézet az 1890. október 10-én kelt naplóbejegyzéséből: „Atyám is írt, miután Jolán [a menyasszony] leveléből meggyőződött, hogy választásom a legjobb reményekre jogosít, gratulál. ’’Jolánnak a legnagyobb elismeréssel és szeretettel beszél édesanyjáról, aki mindvégig mellette állt. Az 1890-es évben vezetett naplót elsősorban az új házastárs választásának kérdése határozza meg. Hartmann János57 leánya kezének megkérése, a házasság időpontjának kihirdetése a templomban, készülődés a házasságkötésre, az új papiak megépülése a házasságkötés idejére - ezek azok a témák, amelyek végigvonulnak a naplóban. Itt olvashatunk a leánykérés meghitt pillanatairól. A korrajzhoz tartozik az is, ahogyan a leány szülei, különösen az édesanyja vigyázott arra, hogy megőrizze leányának tisztességét. A leánykérést követően ritkán lehettek egyedül, megjegyzésre érdemes eseményszámba ment az is, amikor először ültették őket egymás mellé. Amikor bementek Újvidékre, az 55 VENETIANER 1890. 56 ,Atyja, Venetianer Albert már 17 éves korában elűzte legidősebb fiát, Sándort otthonából. 11 évvel később (1881), amikor Venetianer Sándor első gyermeke megszületett, Albert meghívta házába „a tékozló fiút” családjával együtt. Egy későbbi levélből megtudhatjuk, hogy egy hétig vendégeskedtek a szülői házban. Ezután Venetianer Sándor az apjával is levelezett.”Vö. KÖVÉR 2012. 482. 57 Hartmann János újsóvéi tanító, majd jegyző. Fia, Hartmann János (1875-1943) neves irodalomtörténész, kritikus, aki az MTA levelező tagja volt. 1933-ban vette fel a Keményfy nevet, és ezen a néven vált ismertté, mint jeles Petőfi-kutató. Vő. Új magyar életrajzi lexikon. III. Fő- szerk.: Markó László. Bp., 2002. 854-855. » 324 «
