Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)

2015 / 3-4. szám - Műhely - Gelencsér József: Katonahalál a padláson - Történet, folklór, népi jogszokások

MŰHELY Acta Papensia XV (2015) 3-4. Gábomé Örsi Zsófia lett az egyedüli törvényi örökös. Példája nem volt kivéte­les, s így ezek az esetek is hozzájárultak az említett öröklési jogszabály, az egyenlőtlen osztály fellazulásához, háttérbe szorításához. A legények, férfiak halála, sebesülése, betegsége, hadifogsága miatt ez idő­szakban sokszor a nőknek kellett helytállniuk, családmegtartó erővé válniuk, ami kétségkívül emelte tekintélyüket, az egyenjogúság irányába mozdította helyzetüket. A legfőbb hatást azonban e vonatkozásban a későbbi, részben erő­szakos jogi, társadalmi, gazdasági változások indukálták: a földtulajdonra, az adóztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az új polgári törvénykönyv és a termelőszövetkezetek megszervezése. A fiági öröklés népi jogszokását családon belül drasztikusan hatálytalaní­totta, ha az egyetlen fiú-leszármazott elhunyt a háborúban vagy azt követően a fogságban, illetve sebesülésében, betegségében. Néhány I. és П. világháborús példa említhető a hagyományos öröklési rend megbomlására, illetve egy a ha- tályosulására. Sarok Szabó Ferenc doberdói halála után két leánytestvére, Juli­anna és Mária került a kedvezőbb örökösi jogállásba, bár végül nem egyformán örököltek. A 17. gyalogezredben szolgáló Förhécz Sándornak (1897-1980 ) bátyja, János (1895-1918) a 69. gyalogezred katonájaként 1918. június 20-án a Piávénál esett el. A túlélő testvér így az egyedüli fiú és örökös pozíciójába ju­tott. Örsi Gábor tragédiáját követően leánytestvére maradt az egyedüli leszár­mazott. Papp Sándor korai elhalálozása szintén leánytestvérét, Zsófiát (1913- 1990) juttatta előnyhöz. Az utód nélküli egyetlen fiú halálát a család és az egész közösség úgy élte meg, mint a familia kiveszését, kihalását, hiszen a leánytest­vér férjhezmenetelével már házastársa családját erősítette, oda tartozott. Ko­vács Gábor (1925-1947) ilyen eggyes gyerekként halt meg a hadifogság után, 1947-ben. A magas, jóvágású legény a csinos Gölöncsér Juliannának (1925- 1994) udvarolt, szép párt alkottak, különösen mutatósán táncoltak együtt. A szerény vagyont Kovács Gábor leánytestvére, Zsófia örökölte, kinek férje, Púp Gábor a fronton halt meg. Kovács Gáborról és Papp Sándorról az a hír járt a községben, hogy haláluk a táplálkozással függött össze. A hadifogságból haza­térve nem tartották magukat a figyelmeztetéshez. Legyengülve sokat és nehe­zet, zsírosat ettek - ebbe haltak bele. Pedig mások voltak a valódi halálokok. Aztán a nép itt is a valósághoz, a halálhoz a maga okkereső, leegyszerűsített, az akkori viszonyoktól determinált képzetét illesztette hozzá. » 285 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom