Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 3-4. szám - Műhely - Gelencsér József: Katonahalál a padláson - Történet, folklór, népi jogszokások
MŰHELY Acta Papensia XV (2015) 3-4. sőt a frontvonalban, annak közelében játszódtak. Korábban már többször utaltam rá, hogy kivételes körülmények közt, háborúk, forradalmak idején a nép vagy egyes rétegek, különösen a fegyveresek, illetve a felfegyverkezettek a békés viszonyoktól eltérő szankciókat is gyakoroltak.20 A háborús körülmények azonban természetszerűen nem csak a következményekre, hanem a z elvárt magatartásra is hatással voltak. A közösség békés viszonyok közötti, tehát általános normái, elvárásai fellazultak. így elfogadták, megértették, ha valaki nem teljesítette köt élességét vagy egyébként a normákban megfogalmazottaktól eltérően cselekedett. Az ismertetett eseménysor kapcsán a sárkeresztesi faluközösség és a szereplők viszonyában is jól érzékelhető ez. A történetnek, a következményeknek azonban vannak olyan elemei is, melyeknél a tradicionális közösségi norma változatlanul érvényesült vagy csak módosult. 1. Párválasztás A magyar parasztság körében a házasodásra készülő legény vagy leány leendő házastársának kiválasztásánál a XIX. század végéig túlnyomórészt a szülők döntöttek, az idősebb rokonok tanácsait is meghallgatva, de kevésbé figyelve a házasságot kötők individuális szempontjaira. A szülői döntés legtovább a jómódú parasztságnál maradt fenn. Hasonló a hasonlóval házasodott, mely tekintetben elsősorban a másik fél földjeinek nagyságát, igásállatainak számát, gazdálkodásának színvonalát nézték. A szülők a házasság anyagi megalapozottsága mellett arra is törekedtek, hogy az társadalmi megbecsülést hozzon. A szerelmet jelentéktelen tényezőnek tartották. Befolyással bírt viszont mindenütt a vérfertőzés tilalma, illetve sokfele a lokális és vallási endogámia. A koronként és vidékenként változó párválasztási szempontokat tehát jogi szokások határozták meg.21 A XX. században már egyre inkább a fiatalok döntöttek, a szülők akaratát a szerelem váltotta fel. Különösen a kevésbé módosaknál. Sárkeresztesen is az országos tendenciához és szempontokhoz hasonlókat lehetett megfigyelni a XX. század első felében. A kapcsolatok kialakulásában, a pár megválasztásában a szerelem mellett továbbra is jelentős szerepe maradt 20 GELENCSÉR József: „Eszem a húsodból!” (Szokás, szankció, szólás és irodalom) = Vár. Irodalmi és közéleti folyóirat. Székesfehérvár, 2013. 2. sz. 95., 100., Uö.: Az éneklés, mint szankció és mint feladat = Honismeret 2013. 4. sz. 30-34., Uő.: Az énektől tiltás, mint szankció. (Népi jogszokások.) = Vár 2013. 2. sz. 89-102. 21 GYÖRGYI Erzsébet - TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: Párválasztás. = ORTUTAY Gyula (fő- szerk.): Magyar Néprajzi Lexikon 4. Bp., 1981. 202. » 273 «
