Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 1-2. szám - Szemle - Dienes Dénes-Ugrai János: A Sárospataki Református Kollégium története (Hudi József)
Szemle Acta PapensiaXV (2015) 1-2. ját ugyancsak deákokból kiválasztott segédtanárok segítették. Az eredményes pedagógiai munkát folyamatosan gyarapodó (1785-ben már több, mint négyezer kötetes) könyvtár, fizikai és csillagászati szertár, numizmatikai gyűjtemény, jól szervezett, többszólamú énekkar tette lehetővé. Az akadémiáról kiküldött tanítók, az országos adománygyűjtés (supplicatio) révén a kollégiumnak széleskörű kapcsolatai alakultak ki. A református vallásúak mellett a magyar nyelv elsajátítása kedvéért kis számban evangélikusok is tanultak Patakon a XVIII. század második felében. A század végén már mai szemmel is népes diákseregről beszélhetünk, hiszen 100 körül mozgott az elemi iskolások, 800 körül a gimnazisták, 300 körül az akadémisták száma. (63.) A kötet nagyobbik részét kitevő, Ugrai János által írt három fejezet közül az első a 1777-1849, a második lényegében az 1849-1919, a harmadik az 1919- 1952 közötti időszakot tekinti át, bár évszámmal csak az első fejezetet jelöli. („A nemzeti előhaladás nevezetes időszaka” 1777-1849; Főgimnázium és főiskola - A kollégium a kiépülő módén oktatási rendszerben; Küzdelem a perifériára szorulás ellen - А II. világháború előtt és után). Mindhárom fejezet azonos felépítésű: mindegyik egy köztörténeti és egy pedagógia-történeti és társadalomtörténeti egységből áll. A köztörténeti rész a környezeti feltételek, az oktatáspolitikai törekvések bemutatásával kezdődik, a kollégium működésére, gazdálkodására vonatkozó résszel folytatódik és a „korszakalkotó személyiségek” (kollégiumi főgondnok, jeles tanárok) bemutatásával zárul. A „Szellemiség és hangulat” cím a tantervi követelményeket, a tantestület összetételét, a híres tanáregyéniségeket, a diákéletet bemutató írásokat rejti, néha itt vázolja az iskolaszervezeti változásokat is. Az 1777-1849 közötti időszakban Vay József kollégium-építtető főgondnok, Kövy Sándor híres tanszékalapító jogászprofesszor, a mérnöki végzettséget is szerzett polihisztor Nyíry István tartozik a korszakalkotó személyiségek közé. A másodikban báró Vay Miklós világi főgondnok, Kun Bertalan püspök, Erdélyi János tudós költő, Finkey Ferenc jogtanár, nemzetközi hírű büntetőjogász és a klasszikusokat fordító, az egységes egyházkerületi- kollégiumi archívumot kialakító Zsoldos Benő működéséről olvashatunk. A harmadikban Lázár Károly katolikus tanítóképzős tanár, a falukutatást és »147 «
