Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)

2015 / 1-2. szám - Kisebb közlemények - Mezei Zsolt: Egy kötet Kalmár György könyvtárából

Újraolvasó Acta Pape ns ia XV (2015) 1-2. XIII. évfolyam. 34. szám. Pápa, 1886 augusztus 22. .4 lapnak xidal « InpSZEfíK kiralatába {ó-kullfgiasa fptlrl) kkhlrnáúk. Előfizetési dijak. Egy fort 6 frt. — f élévre J fr. Ntgytd évre I frt so krajrakr. £gy iiám ára rj kr. HIRDETÉSEK I kaiét is yatittar tértagate mán S kr, nyilunkra if krnjtdér. Ai riiftetéá dijak. < birdetrua a lay KIADÓ kitalatibk (ref. főiskola nyomdája) kgldndik. Pápa véres hatáságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye­Pápa. 1ЬЫ>. вод. 21. Egy csinos ftizotet vettünk, mely vá­ró süni; visszavonult polgármesterének, Woita Jőespf nmak az 1885. évről szóló I hivatalos jelentését foglalja magában. ' Ezen jelentés- mely a folyó é\i jú­lius 8-ón tartott közgyűlésen terjeszte­tett eló. nemcsak nz 1885-ik év ügye­lőin rt* méltó mozzanatait tárgyalja, de tuggolékében vimaaitckiiitvc я legköze­lebb lefolyt 60 év eseményeire kitetjoízke- dik mindazon adatokra, melyek városunk | ezen félszázados történetébeu a város' anyagi és cnltnmlis haladáséi» befolyás­sal voltak. К lapok a varus batósúgáusk liivn- talos közlönye lévén, a polgári nőst en évi jelentések n ki^pviselő testület tirgyskV- sát megelőzőleg rvudionrmt lnpuiikWii ! szoktak közOltotni: most nzonlmu uu- gyobb tetjedebiH'iiól lógva és я hivató­Iáról lemondott polgármester irnuti tigye- lemtiól ezen -lmttyu dalM is képező je­lentés kinvomatásn határoztatott el így az érdekűit képviselőknek az említett jo- lentés biitokában lóvén, mellőzzük a szo­rosabb óit elem hon vett évi jclcutés köz­lését: de a nagy közönséget is érdeklő függelékből czélmrrflnck véljük az aláb­biakat olvasóinkkal is moginuertetui, — (Ц pedig érdeke»égón kivüJ még azért is, bog}- a város történetének ezen részletét mellnél hőbbé és teljesbe tegyük. és al­kalmat szolgáltassunk arra, bőgj- a notáu hiónysó egyéb adatok, uúaókot a balyi egyesületek felsorolásán.ti mi is észlel­tünk, a közönség által pótoltassanak, a melyek felvételére lapunk linsáhjoit ezen­nel készségesen felajánljuk. A .jelentés onditett adatai követ­kezők: /. Cj rfukezrark kőzfyé.'rirkfe-n. i iS.J7-bcn a sói kttfh» mellé a megye egy emeletes épületei állított elmebetegei: rtpolnsara 12 szobával israelila hitközség zsinagógája • megyeház iZs9-beo épült az aj reform főiskola a taléren. ■Sóa-beo foghat épüli. I863-ban épült újból az agust. cvaug. hit- kozseg elemi iskolája laain-i lakkal. тбй 9-ben épült az allzmi honvéd lakta­nya az úgynevezett Csaszártnajor Me telken. 1871-ben épült a vasúti in doboz s még Ugyanazon évi oktüber a áa a vasúti forgalom­nak ál is adatott. 1873-ban épült az izraeliták kórhaza lo ‘*74-ben Sst-Aoim kápolnahelyéu egeazun uj csinos templom épiltetett bold. Kanoldvr Já­nos püspökségé alntl, melynek költségei 40000 frt erejéig a varos kezelése alatt all и Kuszc-k-féte nia alapból iedeztettek. l*74'75-bes cpü.'t a városi kisded ovoda & rajziskola, mely utóbbinál alkalmazott tanár fizetésére Zimmer man о János városunk szülöttje berlini bankár, évenként öoo irtot ajánlott, mit az idő óta minden év cl zó napján pontosan meg it küld, lei ezen nemet ado man yozatsérti hálából még 1875-ben városunk díszpolgárává választa­tott s később 1 Sül-ben arczképe a városház tanácstermében kifuggesztetrrtt. 1875-ben a szeretet leányai xárdojn épült lulder Janos vesz­rvezeles újítás alá vetetett, mcgbővittetclt, to- mynyal és haranggal elláttatott s ezek fel- .cníclcse ünnepélyes szertartással ment végbe. 1884-ben a szeretet leányai zardaja mellett ty emeletes arvaházat építtetett Xra. uev. greif flerháry falué sajat költségéé. ÍJ. JAtyriu tyitkrsrsrk ‘ a) Alapjukból emeletes házakban : 1836-ban a gyűri útban a 2Ú3. számú Uc- guly-féle ház, 1839-ben a fűtéren a 63. sz. ház Raba Boldiasarné által, (most casino helyiség), 1850-ben n sétatéren az basier-fele Í15. sz. ház, 1804-ben a sétatéréit a Klnge-fclc 8:5. sz. ház, 1806-ban a sétatéren a I.izar, most lialamb-fék 8l-'. sz. Iiaz. 1867-ben a |rostánlcz.rban l’ap Já­nos nr 1048. sz. haza, 1807-ben az lyutczaban a Martonfalvay-fvle ily, sa. Itaz, 1873-ban a fout- czaban Weis* Adolf él. sz laza, 1881-bcrt a rszélnlczzban Nagy István 74. sz. hiza. b) I-'uldsrinli hasak emeletre vetettek: 1858-ban a töten» а 6. s«. luadalnii has, 1843-ben a ibutezaban Tolh i-ajo* ut $9. szame haza, 1842-Ьеи a iüutczaban Sous Daniel ur бо­ях. háza, 1840-ban a hosszuoiczabau a Tnrczy- léle 837. sz. ház, 1853 ben a hussunilczatrso а Kerkapoly utóbb Bcfcáasу fele 840. száma ház, ■ 867-ben a luulczaban az Kory-felc 15. sz. bál, 1881-ben Dr. Koritchoner Lipút ur korvin utcai 1883-ban (áros szintén kisebbszerű gazdasági épületeket emeltetett, e) A város belterüietén: A város majorjában egy sziláid cselédhez és szénás pajta, ez alá egy tágas kocsi szín ál­líttatott fel, mely a tűzoltó egyletnek ia szertá­rul szolgál, ezen egylet ugyanott egy őrtornyot h emel teteit. A város malmánál a régi molnár- lakás helyett a malom melletti istálló uj mok 1 nár lakássá alakíttatott (Mikor I) A csóka vendéglő megélt egy fecskendő szín állíttatott lel a város által 1854-ben. A liozszuutczai korcsmánál 1884-ben jégverem épK­III. A Párat sserzcaUnjt inga Itatok tan. 1835-tói 1885-ig. A Htkafcfe ház a város malma és alsó hossza utczai korcsmája kóxt le­égvén. a telket a város 1860-ban 600 írtért meg­vásárolta s a malom udvarához csatolta. Az úgynevezett Oróouance házat, melyetek lelke gr. Esterházy családé volt, a város 1871- beu 537. jk. p. a. foglalt határozat szerint 2 hold szántóföldért becserélte, ezen telkes épült 1874/5­e 834. sí z épült: 50 év kőiben 1881-ben a sétatéren állandó színház emel­tetett réei vény társulat által melynek alapja ittl. máj. 9-én lett letéve s ugyanazon évi dec. 7-én abban tatár az első színi előadás is megtartatott kellő Ouocpélyességgd. 1883-ben az evang. hitfclekczct uj paplakot épített. 884-ben az evang. hitfoleke " Általad áldás, gyönyörűség Virágos kertje életem. S te tóled, édes, elszakítva. Állóéi elátkozottat! én. Műt a kopár, vad, puszta szikla Kietlen bérezek tetején .... dlucmjónac.fiij- S/tjáiíci. UTI EMLÉKEK. Közti GI3SRU-A Három hetet töltöttünk Julius hóban Korit- czázt, hol az id& e nagy tényezó eleinte igen el vetünk, de a szebb napokat I felhasználtuk, hogy a magasabb hegyekről is ко ridtekiothessünk, melyein többnyire pompás ' Móra kárpótolt fáradságunkért. Avagy a regé- tyes kis tavon gyarló ladikokon him bálództunk, rúg nem a vizfogó zsilipjei megnyílta k, és a vad íróvei lerohanó viz magával sodorta a festyószá- ak halmazát, melyeket az ott dolgozó tótok kis baltáikkal oly ügyesen gördítettek a zúgó árba, ' pedig azok Osszetemorülve (elakadtak, clin- dutáauk pokoli zajt okozva, vitte magával a ro­hand ár tovább köveken keresztül dobva, ko­pogva. Az elmaradt szálakat pedig napok múlva i Újnak összeállítva kormányoz egy-egy tót Ы- raaztó munkálattal. Érdekes volt még Majovszky a beszterexe- bányai törv. elnök tar által rendelt >tdt nemzeti ttiiijáték", mit ott Sz. Iván nap estéjén védszen- tók tiszteletire szokott a nép begyeken ünnepé­lyül rendezni, s mit ók rgyim-olg* — mi kö­rül belül »fltstttlót* jelent — neveznek. Az egész furdó közönség n Vnmbéry völgybe zarándokolt, itt eleinte süru (üstgomoly mint sötét felhó vo­nult végig ki в katlanból, mígnem egyszerre tü­zes língnyelvek csapkodtak fel a gúla alakú Összehordott fenyőágakból, melyek rmod hegyek­kel felfelé voltak össze halmozva, s eláztok ssí- ras ágak elhelyezve. Milliárd szikra pattogott S szák fel a magasba, szegény fcnyók fájdalmas fohászaként, s zöld gályáik elóbb kellemes illa­tot terjesztve, W-fcl cullaeva vismahuKtak a pal­A városnak a p.-gyhnótlti határon levő pusztáján a földek ember emlékezete óla par- cicllánkéol szoktak a városi lakosoknak bérbe adatni, de esen kezelési mód czélsterutlcnnek bizonyulván, a váron elhatározta, hogy azokat rcodes majorsággá alakítja, mely czélbul 1847- ben azun, szükséges gazdasági épületekkel, égy majort állíttatott fel, mire 8000 frt kölcsönt ven, a a pusztát egyclőse házilag kezeltette, de 1851-ben mar Czehnusztcr Ferencinek adta bérbe, ntnly is az idvkori varosturó Yillax An­taltól Antalhizi pusztának lett aevezve. A váron határának tagosítása alkalmival ■ 877-ben a kisebb részletekben elszórva volt vá­rosi földek a polgári ápolón földbirtoka, úgy az iskolai foldek és jegyzői illetmény egy tagban lettek n felső mezőa, n palbázi urasagi lelek mel­A felnő városban a Toth I.ajo»-№le 54X. sz. házat 1879-ben 5000 kiirt megvásárolta a azt meg 1700 frt beruházásával közvágóhiddá alakí­totta, mely a beruházott és vételi összeget pár év múlva lefogta törleszteni a a városnak tiszta javadalmává fog válni A gyepmesteri lakást a város 1880-ban 85. és 505. sz. házakat a város Seebttoer Jánostól 1864-ben vásárolta meg 7300 Írtért, melyet előbb lovasság, 1869. oct. 1. óta pedig a 71. honvéd- tásalualj 1S84. oovb. hóig tartotta megszállva. Tagosítás alkalmával városi faiskolául az ál­lami laktauya udvartelke szomszédságában dél­keletről kijelelt terület elcseréhetett ugyancsak a laktanya udvartelkének északnyugoti résién a borsosgyóri utbosuzat fekvő területtel, a miről szóló csereszerződés a megyének 1883. szepl 4-én 53365 st. rendeletével lett jóváhagyva. ÍV. Jnékaay ét UruMm, tgyl.nk alak. 1835-t« 1885-ig. 1835-ben alakult a pápai casino, mely 50 éves évfordulóját 1884. de eb. 31-én ünnepelte, ez alkalommal annak múltját • egész történelmét még akkor életben volt bold. Bocsor István, a eastoónak kdetkeztétől fogva aanak állandó tagja, jelesen tolmácsolta; ily ve­TARCZ1 Szeretsz - e? Szeretsz-e. mond meg igazán Szeretsz-e úgy. mint én szeretlek» Óh édes, drága Zsófrkám! Oltárt emeltem szép nevednek. És szivem lángja tégedet Szent glóriával vesz korúi. A mi a földén jó lehet. Csak benned érzem egyedül Te vagy szememnek a tükör, A melyben látom n világot. Mély bú emészt, mély gond gyOtOr, Mihelyt csak egy könnyed szivárog. És hogy mosolygjon ajakad. Műiden gyönyörről én lemondok. S ha mindjárt lelkem megszakad. Óh csak te légy egy pereire boldog! S mégis, bármint szeretlek én. S titkolnék kint bármennyit érted. Szerelmed több, mint az enyim. S szivem a tiednél szegényebb! Nem tudhat úgy szeretai más, A hogy te lángolsz szcsvedéllyd, A rólad áradó varázs. Voa csak be engem némi feooycL Melletted én az égbe szállók, Örök boldogság részese; Keservek, kétségek, viszályok Le nem győzhetnek perezre se! De nélküled vájjon mi volnék? Sorsom szelének kis pehely! Csüggedve százszor leomolnék, Ha hited nem emelae fcL Te vagy » költészet, s hőség. Az ifjúság, a szerelem! rázs zsarátnokba, botét kit újra, síig latin kát tértünk vissza c valóban meglepő látvány­tól, mi hasonlított Nápoly Veztívjához, de egy­szerűsége miatt annál érdekesebb itt a vai dék közepette. Ellátogattunk «Lucski« gyógyfürdő helyre, mely Liptó megyében a Chocs hegy délkeleti tövé­nél fekszik, mint egy szép nagy park olyan az egész. Tholdt, ur ki 1873-ben vette birtokába, faradsá­gának és izJéaéne к sikerteljcs eredményét matat ja. Van fürdőhizában két bassin (70 □ mtr. tág! külön férfi s női öltözők, fürdótükur keretének oszlopán óra elhelyezve, a rheuma óvintézkedé­séül üveg falazott előcsarnok. Többnyire vérsze­gény nők s gyermekek használjak c sós földes vasas 35—16 fokú fürdőket. Igen csinos viliik, tágas étteremmel ellátott vendéglő, ivó források, egyéb előnyeinél fogra in annyira látogatottá te­azik c kis helyet, hogy minden elfoglalva, scsak gyermek vagy 98 hallgatja a kerti mélábua zenét. Máz kirándulásunk volt még a iHermaaccziz papírgyárba, hova a nngy Storecsi hegyen kt- nelyre a legkitűnőbb Serpentin ut ve- :lyre inennél feljebb érünk, annál érde- a áttekintés a völgyre, hol a fehér ka- t ellentétéül, a sötét fenyő erdők s a távolból előtűnő hegycsúcsok, valóban lekötik figyelmünket, de ha ezen a liptói oldalon felérve, most lefelé, zólyomi részen haladunk, újabb, szebb és szebb fordulatokat mutat az esdei hegyi tájkép. Hemianecx egészen n völgyben fekszik, messziről látszanak füstölgő kéményei, örök mozgó nagy kerekei én n nngy kiterjedésű telep. Ajánló levelünket, (mihez Majovszky elnök ur salvessége folytán jutottunk) rlómntatva, mely nélkül ma már senkit be nem bocsátanak, csakhamar megjelelil az igazgató és ezael a gyártulajdonos öcscsa Hllttel úr, ki a legnagyobb előzékenységgel vesetett és magyaiázott. Ai első uagy osztályban két óriási gömb forog, melyben a rongyok minden rang és minőség ' lónbxégc nélkül csakisn gomboktól megfosztva telnek 80 kilónként és forró gőz hocsáttitik rcijok 8—10 óra hosszat mosódnak ea undok foszlá­nyok, míg innen kis főzött csomós zagyvalékot és devitor segítségé­vel a felsőbb régiókba juttatják. Itt nagy ká­dakban, melyekben hjagerek működnek újra és újra megmossák a masszát, a visszamaradt cso­ntos részeket egy óriási kóhenger alá teszik, mely aztán szét morzsolja az egész mennyiséget. Ugyan itt működik a fa fűrészelő gép, melyből pillanat alatt kiömlik a feat betett fenyő darab, a ké­sekkel ellátott fűrész által péppé alakult morzsa- lék, mi keverékül szolgál a papír masaihoz. Most a nagy márványmedencékbe jut a massa, mely alól finom szűrővel na ellátva, és különféle mi­sőség szerint osztályozva, hófehér, kékes, szürke s többféle színben, mi aztán egy hossza terem elején, a magaslaton áBó két kádba jut, mely­ben keverő hengerek működnek s bocsátják le a folyadékot síitáról »tára, melyek folytooos rá­zásban vannak, hogy a víz mihamarább kiszívód- jék. Innen egyfolytában covább-továbh jut z góz táritón keresztül, mígnem meglepetésünkre, mire gépezet végéhez érünk, a kész fehér papír ha­sábok göngyölödnck hengerekre, mit n munka­csoportokba, s melyeket két oldalt a gépezetben levő ollók vágnak sza­bályossá. Oly turhctlcn meleg, gól és zörgés hogy wrote jól esett ionén n késs papí­rok rmkmányábs jutni, hol összevágva ívekre, el­látva az úgynevezett vizayomáaszl szedik, több­nyire Bői személyzet, a rizsmákat. Nem kevésbé volt érdeka a vízvezetéki helyiség, hova kiváncsi pisztrángok tévednek s csakhamar hálóba kerülnek. Ugyszzntéa a gőzgé­peiét, melyet vagy nagy szárazság idején vesz­nek használatba, mikor kevés vízzel nem dolgoz­hatnak, vagy pedig nagy tél idején. Mindenhol olyr tend és tisztaság; — folytonosan működnek a , hüaaitve én tiss- acg a rongy extrák­Csakis nagyjából vázoltam ezen ézdekes pa­piig у árt, mehret a szerb királyné is látogatási­val tiszteit, tp akkor ennoutották fenyó gzlysk kai, lobogókkal s lamprónokkal a héjától - tiszte­» 118 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom