Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Újraolvasó - Molnár István: Az elfelejtett város
Újraolvasó Acta PapensiaXIV (20x4) 3-4. Vigyázó Mihályt (1781. november 17.)36 és Csuzy Gáspárt37 (1782. július 9.). Papok és más rendi szerzetesek is pihennek itt. Az elfeledett város lakói közül itt külön kiemeljük Fráter Bertalant, aki a bakonyi remeteség utolsó képviselője lehetett.38 52 éves korában (1778. szept. 25.) tette meg végső útját a remeteségből a néma város otthonába. Az élők városa most a csend birodalmában jár. Azt a várost kerestem fel, ahol nincs rohanás, küzdés, nyomor, könnyezés és szenvedés. Nincs harag, gyűlölködés, csak béke és csendesség. Meggyulladnak az Örök fény mécsei, illatoznak a késő ősz szeretetet jelző virágai. A sírhantokon pedig néhol lepereg a fájdalom könnycseppje. A város forgatagában, a templomok alatt, elfelejtett város sok száz lakása felett a feledés könyörtelensége uralkodik. Itt felettünk az örökmécs fénye lobog, az oltárok virágai illatoznak. Az elfelejtettek felett mindennap megújul Krisztus csodálatos áldozata és a nap terhét hordozók imája száll az ég Ura felé. Az álmuk felett az élet és halál Ura őrködik. Naponkint, vasárnaponkint mi is a templomokba járunk, nem 35 Zicsi és vásonkeö-i Zichy Anna vizeki Tallián Gábor somogyi alispán (1770-1785) felesége volt, aki Rozália lányánál és vejénél, Csuzy Gáspár pápai köznemesnél tartózkodott, mielőtt meghalt. A somogyi alispánok névsora a Somogy Megyei Levéltár honlapján: http://www.som-onkorm.hu [letöltve: 2014. szeptember 3.] 36 Vigyázó Mihály Vigyázó Mátyás köznemes birtokos és Acsády Éva házasságából született 1718. február 16-án Pápán, ugyanitt hunyt el 1781. november 17-én. A Vigyázó családra vonatkozó adatokat lásd a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület honlapján: http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=92Q47 [letöltés: 2014. szeptember 3.] A honlap adattárában a halálozás helye és ideje nem szerepel. 37 Csuzy Gáspár katolikus birtokos köznemes. Özvegye, vizeki Tallián Rozália 1814-ben kelt végrendeletében alapította a pápai asszonyispotályt, amely 1816. április i-én, Zsoldos János Veszprém vármegyei tiszti orvos igazgatásával kezdte meg működését. MÉSZÁROSNÉ VARGA 1976. 21. A Rozália Franciska nevű asszonyispotályt gróf Esterházy Miklós és felesége 12 ágyassá bővítette és fenntartásához is hozzájárult. 1846-ban tőkéje 44.215 váltóforintot tett ki. Magánkórháznak számított, melyet a vármegyei főorvos és vármegyei sebész felügyelt. A betegeket közvetlenül egy bentlakó sebész látta el. VeML IV. 1. b. 2042/1846. közgy. sz. Cseresnyés Sándor vármegyei főorvos jelentése Pápa város egészségügyi intézményeiről. Pápa, 1846. október 30. - A város csak 1847-ben választott először felügyelőt a kórház felvigyázására. Vö. HUDI 1995- 64. 38 A remete a pápai Kálváriánál élt. A szerző Fráter Erős Bertalanról később is megemlékezett. MOLNÁR István: Pápa legutolsó remetéje. = PV 1943. április 25. Közreadja: MEZEI 217-218. Bertalan egyébként nem az utolsó remete volt: a városi tanács az Ignác nevű remete konvencióját 1806-ban 40-ről 100 forintra emelte. Vö. HUDI 1995.65. » 449 «
