Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolt: A Pápai Református Kollégium tanárainak önéletrajzai
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. dor együtt lakik „Dadival” (Kuncz Aladár beceneve volt ez) a tanári lakás egyik északi, udvarra néző „hideg” — azaz nehezen kifűthető — szobájában. Ebből a szobából a fürdőszobába azon kis szobán keresztül lehetett menni, ahol a családunk étkezett, tehát a lakó(k)nak állandó kapcsolata volt a család tagjaival, akikkel különben is nagyon közvetlen, baráti viszonyban állott(ak). Ezt a meleg, közvetlen kapcsolatot tárja elénk Hunyady Sándor „Családi album” című regényében (először a Színházi Életben jelent meg 1933. XXII/34. 97-102.),219 220 ahol ezt írja: „Laktam özvegyeknél, kereskedőknél és kishivataloknál. Majd hosszú vándorlás után összeköltöztem Kuncz Aladárral a Farkas utcai református kollégium egyik tanárának házába, talán ugyanabba a lakásba, melyet egykor Gyulai Pál foglalt el. A református tanárt, aki kiadta nekünk udvarra néző, árnyas szobáját, Nagy Jenőnek hívták. Kemény, magas, szőke férfi volt. Valóban feje CSALÁDJÁNAK. Szívós és irgalmatlanul szigorú. Sokáig kellett a szemébe nézni, hogy az ember észrevegye tekintetének mélyen masszív jóságát. Nagyon szerettem a tanárt, egész családjával együtt. A feleségét, akiben annyi gyöngéd emberség és türelem volt. Jólesett nézni, hogy pillant a gyermekeire, hogy teszi a tányérjukra az ételt. Szinte röstelltem magam családi melegük közelében magányos terméketlenségem miatt. Azt hiszem, az asszony enyedi leány volt.” - Itt tévedett Hunyady, mert nem enyedi, hanem kolozsvári származású volt 219 Kuncz Aladár (1885-1931) író, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári piarista gimnáziumban végezte, majd a budapesti egyetem hallgatója és az Eötvös-kollégium tagja lett. Magyar-latin-görög szakos középiskolai tanári diplomát szerzett, és a VI. kerületi főgimnáziumban kezdett tanítani. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Martinovics szabadkőműves páholy tagja volt, előadásokat tartott a Társadalomtudományi Társaság szabadiskolájában. 1914-ben, a háború kitörésekor Franciaországba internálták, 1919-ben tért haza, újból tanítani kezdett. 1923-ban Kolozsvárra költözött. Az Ellenzék című folyóirat irodalmi rovatának lett a vezetője, részt vett az erdélyi írók nyári Helikonának megszervezésében. Az Erdélyi Helikon elindítói között volt Áprily Lajossal és Bánffy Miklóssal együtt. Legjelentősebb munkája, a Fekete kolostor külföldön is sikert aratott, több nyelvre is lefordították. Kiváló műfordító is volt. PÉTER 2000.1262-1263. 220 A Színházi Élet című színházi, művészeti hetilap 1912-1938 között jelent meg Budapesten. Tulajdonosa, kiadója és felelős szerkesztője Incze Sándor, akit később a felelős szerkesztőségben Lengyel Lipót váltott fel. 1913-1930 között Rácz Vilmos felelős szerkesztő kiadásában is megjelent egy Színházi Élet című hetilap. VOIT 2000.560. » 197 «
