Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Hudi József: Merétey Kálmán visszaemlékezései
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. Az önéletíró emlékezete szerint a kiegyezés korában a faluban 10 sertéskereskedési üzlet működött, egy-egy üzlet hagyományosan 2-2 vállalkozóból állt, így egyszerre 20 családnak biztosított megélhetést. A társaságok mintegy 80 helybeli hajcsárt alkalmaztak. Ha a helyi hizlalásra és pápai piaci értékesítésre szakosodott családokat, a húsfeldolgozásra vállalkozó henteseket, és az általuk foglalkoztatott alkalmazottakat is figyelembe vesszük, azt mondhatjuk, hogy sok család élt sertéskereskedelemből. Balla Gábor református lelkész a nép fő foglalkozásának tekintette a kereskedést, amely szerinte 1890-re, „a változó időviszonyok folytán” megszűnt (valójában lehanyatlott).14 A sertéskereskedelem kiegészítette a mezőgazdaságból származó jövedelmet és lehetővé tette a földvagyon gyarapítását és legelők bérlését. A sertéskereskedők a távolsági közvetítő kereskedelem mellett a környék uradalmaival is kapcsolatban álltak. Nagyobb tételben vásároltak sertéseket pl. a zirci apátságtól.15 A pápai, tapolcai és más országos állatvásárban is gyakran megfordultak eladás vagy vétel céljából. Az adászteveli mészárosok közül hárman a pápai piacon is árusítottak húst. Czere Mihály, Mészáros Gergely, Somogyi Márton 1904-ben nem volt hajlandó csatlakozni a pápai hentesekhez, akik elhatározták, hogy felemelik a disznóhús kilogrammonkénti árát (1 korona 20-ról 1 korona 28 fillérre) és a jövőben nem hajlandók a húst és hentesárut negyed kilón alul adni. Az adászteveliek készek voltak kisebb mennyiségben is eladni, s ezzel minden bizonnyal versenyképesebbé váltak.16 Nehézséget jelentett, hogy 1913-tól, a közvágóhíd felállításától nekik is a vágóhídra kellett vinni a kimérendő húst hatósági vizsgálatra. Hiába próbálkoztak, a városi tanács nem engedélyezte, hogy az állatorvos a húsvizsgálatot ezentúl is piaci sátraikban végezhesse. Engedélyt kaptak viszont arra, hogy kolbászféleségeket is árusíthassanak.17 A „teveli kalbász” hamarosan fogalommá vált a pápai piacon. Az 1910-es években Vajtai Lajos, az 1920- as években Somogyi Márton és Vajtai Gábor is sertéskereskedéssel foglal14 BALLA 1890.129. 15 Veszett sertések. = PL 14 (1889) 6. sz. (február 6.) 23. 16 Hentesek kartellje. = PL 31 (1904) 25. sz. (június 19.) 5. 17 A teveli hentesek. = PL 40 (1913) 28. sz. (július 13.) 5-, Városi közgyűlés. -1913. július 15. - = PK 23 (1913) 29. sz. (július 20.) 3-4., Az adászteveli hentesek kérelme. = PK 23 (1913) 31. sz. (augusztus 3.) 5. » 46 «
