Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Szemle - Padányi Biró Márton veszprémi püspök emlékezete (Karlinszky Balázs)
Szemle Acta Papensia XIV (2014) 3-4. Padányi püspök ismert személyisége a XVIII. századi hazai egyház- és köztörténetnek. Mint katolikus főpásztor elsősorban egyházszervező munkája révén vált a püspökség emblematikus alakjává. Működése ugyanakkor alapvetően meghatározta az akkor még a Dunántúl közel felére, Pilis, Fejér, Somogy, Veszprém és Zala vármegyékre kiterjedő veszprémi egyházmegye más felekezetű lakosainak életét is. A köztörténetben a püspök politikai tevékenysége révén vált ismertté. Természetesen a főpásztor munkássága a történeti irodalomban is gyakran került vizsgálat alá.2 Az 1990-es évektől meginduló újabb egyháztörténeti kutatások egyik markáns iránya a XVII-XVIII. századi katolikus megújulás időszaka, amely periódusnak Padányi Biró Márton megkerülhetetlen figurája. A korszak legjelentősebb kutatói közül - a teljesség igénye nélkül - Fazekas István, Tusor Péter és Molnár Antal emelhető ki.3 Egy-egy részterületet vizsgált Dénesi Tamás, aki a veszprémi egyházmegye alsópapságának életkörülményeit, majd az egyházmegyei szerzetesi pasztorációt kutatta.4 A jelen tanulmánykötetet szerkesztő Hermann István ugyancsak a veszprémi egyházmegyét állította kutatásai középpontjába, azon belül pedig elsősorban a Márton veszprémi püspök végrendelete, 1762. Veszprém, 2013. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31.) 2 Alapvető életrajzi feldolgozás: PEHM József: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. (A veszprémi egyházmegye múltjából 2.J, illetve PFEIFFER János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). München, 1987. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae VIII.) 17-19. 3 Fazekas Istvánnak a győri egyházmegye területét érintő írásai 2014-ben jelentek meg gyűjteményes kiadásban: FAZEKAS István: A reform útján. A katolikus megújulás Nyugat- Magyarországon. Győr, 2014. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai 20.) Tusor Péter a hazai katolikus egyháznak a bécsi udvarral, illetve a Szentszékkel való kapcsolatát vizsgálta. Kutatásainak összegzése 2014-ben megvédett akadémiai doktori disszertációja: TUSOR Péter: Egy „epizód” Magyarország és a római Szentszék kapcsolataiból: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése: (Mikropolitikai tanulmány). Budapest, 2013. Molnár Antal elsősorban a hódoltság időszakának katolikus hitéletét dolgozza fel régiónkénti bontásban. Legújabb összefoglaló munkája: MOLNÁR Antal: Kalmárok és káplánok az Oszmán Birodalomban: Források és tanulmányok a balkáni és hódoltsági katolicizmus történetéhez. Budapest, 2013. (МЕТЕМ Könyvek 80.) 4 2006-ban megvédett PhD-dolgozata: DÉNESI Tamás: Alsópapság, pasztoráció és egyházi irányítás а XVIII. századi veszprémi egyházmegyében. Budapest, 2006. [Doktori disszertáció, kézirat, ELTE ВТК]. » 458 «
