Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolg: "Boldog vagyok, hogy a sorsom Pápára vezetett..." Sándor Pál önéletírásai
Forrásközlés Acta PapensiaXIV (2014) 3-4Több darabomat megzenésítették: Hermann László,256 Ritoók István,257 Nyári Ferenc,258 Lászlófy Lajos,259 Hámori Várnagy Dalma,260 Révész Mihály,261 Hatvani Lajos,262 Szűcs Gusztáv,263 Korongi Viktor (Szeged).264 össze az „Isten igéje a gyermek lelkében” és а ,A keresztyénség és a társadalom” címen. 1966. szeptember 23-án hunyt el. Pápai Református Kollégium értesítői. 1930/31. 7, 13- ZOVÁNYI 1977. 276. VARGA 1998. 237. RÁCZ 2000.93-95 (1966. szeptember 12-én hunyt el!). 256 Hermann László 1890. június 26-án született Székesfehérváron. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia elvégzése után a Vecsey-vonósnégyes brácsásaként koncertezett. 1910-1913 között a szatmárnémeti, 1914-től a székesfehérvári, 1919-től a győri zeneiskola igazgatója. 1922-től a Győri Ének- és Zeneegylet zenekarának karmestere. Az Országos Zenepedagógiai Egyesület igazgatósági, a Szegedi Filharmónia örökös, a győri Kisfaludy Irodalmi Kör rendes tagja. 1945-ben feleségével együtt visszatért Székesfehérvárra. Sándor Pál munkái közül a Két gyöngy dalait zenésítette meg. 1966. június 19-én hunyt el. Állomások. 39. MOLNÁR 1936. 395. GRÁBICS-HORVÁTH-KUCSKA 2003.133. 257 Ritoókh István 1883-ban Pocsajon (Abaúj-Torna vm.) született. A gimnáziumot Debrecenben végezte, majd a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Intézetben magyar-pedagógia, a Nemzeti Zenedében ének-zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1906-ban kezdett tanítani a nagyváradi református tanítónőképző intézetben. Trianon után családjával együtt áttelepült Magyarországra. Tiszafüreden, majd 1926-tól a pápai református Nőnevelő Intézet tanára lett. 1944-ben Győr-Sopron-Moson és Veszprém vármegye tanulmányi felügyelőjévé nevezték ki, címzetes igazgatói címet kapott a vallás- és közoktatás minisztertől. Tanított éneket, össz- hangzatos éneket, zenét és hospitálási gyakorlatot is vezetett. A zeneszertár őre is volt. Az iskola ének- és zenekarával rendszeres résztvevője a város zenei életének. 1946. december 1-el nyugdíjazták 41 évi szolgálat után, óraadóként továbbra is tanított. Nyugdíjazása alkalmából az 1946/47. tanévi értesítőben így búcsúznak tőle: Ritoók István 41 évig szolgálta kiváló szaktudással, pedagógiai rátermettséggel, példát mutató lelkiismeretséggel, fáradhatatlan lelkesedéssel az iskolai énekés zenekultúrát, ezen túl az egyetemes emberré nevelés nagy munkáját, s mindezekkel városunk és nemzetünk művelődésének ügyét. Értékét soha el nem veszítő munkájával maradandóan beírta nevét intézetünk történetébe, melyben 21 évre terjed munkássága. Kartársai a tisztelet és szeretet érzésével búcsúznak tőle, s őszinte szívből kívánják, hogy a jól végzett munka megnyugtató érzésével, töretlen lelki és testi erővel sokáig élvezhesse a hosszú és fáradalmakkal teljes munka után a nyugalom éveit. Sándor Pál művei közül a Hiba van a kréta körül három népdalát zenésítette meg. 1952-ben hunyt el Pápán. Állomások. 39. Pápai Református Nőnevelő Intézet értesítői. 1926/27.12,13,14,15-1927/28.14,19, 21. 1928/29. 25, 29, 30, 31, 32, 33, 35, 60, 61, 71.1929/30. 6, 9,11,12,13,14, 52. 1930/31.11,15,17,19, 58. 1931/32.15, 21, 24, 64.1932/33. 6, 8,12,13,15, 54.1933/34. 6, 8,15,16, 57-1934/35.11, 22, 24,31, 32, 38, 41, 83.1935/36.12, 20, 22, 27, 28, 29, 38, 85. 1936/37. 5,14,16, 23, 35, 81.1937/38.10, 30, 33, 34,39, 54, 101.1938/39. 5,10,14,16,17, 22, 23, 24, 37, 87. A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Polgári Leányiskolájának Évkönyve. 1939/40. 6, 26, 27.1940/41. 7,43,44.1941/42. 36, 37,43-1942/43. 35. 1943/44- 29. A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nónevelő-Intézete Leánylíceumának és Tanítóképző-Intézetének Évkönyve. 1939/40.3,11,14,19, 20,24, 25,36,54-1940/41.5,7, » 425 «
