Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolg: "Boldog vagyok, hogy a sorsom Pápára vezetett..." Sándor Pál önéletírásai
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) з-4néző számára. Ezért a darabot háromszor adta elő az ifjúsági műkedvelő társaság. Március 14-én este volt az úgy nevezett főpróba jelmezekkel, főleg a tanuló ifjúság részére, a főelőadás 15-én késő délután volt, mert utána reggelig tartó bál volt a Griffben. A harmadik előadás 16-án volt az első kettőről kimaradottak részére. Ez a nap különben iskolai szünnap, pihenő nap volt. A színdarab ünnepelt szereplői pihentek babéraikon, a nézők pedig, főleg a vidékiek, akik a bálban is részt vettek, boldogan emésztették lelkűkben élményeiket... De hát mi volt a fő nap programja? És hogyan folyt le? A theológus és gimnáziumi tanulók reggel gyülekeztek a Kollégium udvarán. Ezren is lehettek. Aztán a menet megindult a színház (ma a református templom) előtt levő térre, hol már sok ezer ember várta őket. A Himnusz eléneklése után az ifjúsági elnök elmondta ünnepi beszédét, majd egy magyar ruhába öltözött jó szavaló (kardosán!) elszavalta a Talpra magyart. A lelkesedés és taps vihara jutalmazta. A Szózat eléneklése után a menet szép rendben, hazafias dalokat énekelve megindult a Fő utcán át a Fő tér felé. Elöl ment a Kollégium zászlaját víve az elnökség a tanárelnök vezetésével, őket követte a theológia akadémia és a gimnázium tanári kara, aztán az ifjúság és a közönség. A következő állomás a Petőfi-ház volt. Itt is elhangzott egy magvas beszéd a Képzőtársaság titkárától, egy szavalat s ének... Innen a lelkes menet a Kollégium előtt a Jókai-házhoz vonult, ahol hasonló programmal ünnepelt. Végül visszatértek az iskola udvarára, ahol nagy csoportba verődve szebbnél szebb dalok éneklése közben várták az ünnepi ebédre, a bankettre hívó csengőnek simogató hangjait. A köztartás két nagy termében foglaltak helyet a vendégek. Mert vendég volt akkor mindenki. A tanárok, a lelkész, sok diák szülője, a Nőnevelő igazgatója, a diákság! A szabadság, egyenlőség, testvériség e napján együtt és egyformán élvezték a ritka vendégséget s az ötfogásos ebédet. Volt köszöntő is, ebéd után dal is. De mi volt a menü? Meg kell örökíteni, mint követésre méltó példát, a jövendő számára is. Tehát: húsleves (erőleves), marhahús finom paradicsommártással, kirántott sertéshús savanyúsággal, fánk baracklekvárral (4-5 darab), 1 narancs (nagy) és x deci ajándékbor. A nagyoknak szabad cigarettázás. Lucullusi ebéd az ifjúságnak! (Egy » 398 «
