Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolg: "Boldog vagyok, hogy a sorsom Pápára vezetett..." Sándor Pál önéletírásai
Forrásközlés Acta PapensiaXIV (2014) 3-4. várra mentem, és beiratkoztam az egyetemre. Magyar-latin-filozófia szakos tanárjelölt lettem. Az erdélyi metropolis levegője nagyon megfogott. A református teológia internátusában laktam négy évig. Az egyetemen az előadásokat szorgalmasan látogattam és mohón hallgattam. Minthogy édesapám még 1897-ben, élete javakorában meghalt, az idegen városban, idegen környezetben, ha nélkülözni nem nélkülöztem is, mert özvegyen maradt jó anyám gondoskodott valahogyan létfenntartásomról, de nemesebb szórakozásokra, könyvek vásárlására s a társas élet lelket csiszoló lehetőségeire jóformán semmi sem jutott. Egyedül maradtam stúdiumaimmal, termékeny gondolataimmal. Tanultam és szemlélődtem. Sensitiv és contemplativ15 lelkemre mérhetetlen jó hatással volt kincses Kolozsvár, az Egyetem s a nagy professzorok bizalma. Sokat tanultam Széchy Károlyról, a stílművésztől,16 Csengeri Jánostól, a kitűnő műfordító klasszika-filológustól,17 Schneller Istvántól, a legmelegebb szívű pedagógustól,18 de legtöbbet a magyar filozófia büszkeségétől és nagy mesterétől: Bőhm Károlyról.19 15 szenzitív - érzékeny, fogékony; kontemplativ - szemlélődő, elmélkedő, elmélyedő 16 Széchy Károly irodalomtörténész, egyetemi tanár 1848. február 18-án született Cegléden. Gimnáziumi tanulmányait Szarvason, az egyetemet Pesten végezte. 1873-1878 között hírlapíró, az Ellenőr című folyóirat irodalmi rovatának vezetője, a lap segédszerkesztője. 1880-tól a kolozsvári állami felsőbb leányiskola rendes tanára, 1895-tól a kolozsvári egyetem magán-, 1890-től a magyar irodalom, 1894-től az esztétika rendes tanára. 1905-től Budapesten tanított. 1902-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1906. január з-án hunyt el. SZINNYEI1891-1914. XIII. 523-524. 17 Csengeri János klasszika-filológus, műfordító, egyetemi tanár 1856. október 2-án Szatmárnémetiben született. Tanulmányait szülővárosában, Debrecenben, majd a budapesti egyetemen végezte. Magyar-latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett. Tanított Debrecenben, Besztercebányán, Fehértemplomban, majd Budapesten. 1896-tól a kolozsvári, 1921-1927 között a szegedi egyetem klasszika-filológia tanszékének vezetője. 1927-ben nyugalomba vonult. 1945- április 21-én hunyt el Budapesten. SZINNYEI 1891-1914. II. 266-267. 18 Schneller István pedagógiai író, egyetemi tanár 1847. augusztus з-án született Kőszegen. Középiskoláit Kőszegen, Modorban, Sopronban, a teológiát Sopronban, Halléban, majd Berlinben végezte. 1874-től Eperjesen, 1882-től Pozsonyban tanított. 1894-1923 között a kolozsvári egyetem pedagógiai tanszékének vezetője. 1923-tól Szegeden oktatott. 1939. január 25-én hunyt el Budapesten. SZINNYEI 1891-1914. XII. 528-530. SZÖGI 2001. 91 (539. sz.), 269 (4641. sz.). 19 Bőhm Károly filozófus, egyetemi tanár 1846. szeptember 17-én született Besztercebányán. Pozsonyban, Göttingenben, Tübingenben és Berlinben tanult. 1870-től a pozsonyi evangélikus líceumban, 1873-tól a budapesti evangélikus gimnáziumban, majd 1896-tól a » 344 «
