Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Gelencsér József: "Amikor cselédeskedtem..." Pap Erzsébet házi cselédként töltött évei
MŰHELY Acta Papensia XIV (2014) 3-4. rangláb. A megközelítőleg 70 éves, megsüllyedt parókia helyett is újat akartak építeni.21 II. József császár 1781. évi türelmi rendelete lehetővé tette, hogy ahol legalább 100 református család él, a helyi gyülekezet saját költségén létesíthet, illetve fenntarthat templomot. Ám ennek nem nyílhatott a bejárata közútról, nem lehetett tornya és harangja. 1790-ben mégis épült torony. Miként nézett ki a templom és a parókia 1940 körül? A templom a XVIII. századi előírásoknak megfelelően nem az utcafronton, hanem attól jóval bentebb, alacsony fekvésű területen, a község központjában állt. Feltűnő, igen arányos, a környéken egyedülálló volt a toronysisak hagymakupolát idéző formája. Az 1862-ben épült parókia a templommal egy funduson helyezkedett el, de már az utcafrontra épült. Utcai homlokzata timpanonjával és arányaival a klasszicizmus hatását, annak kései, falusi továbbhullámzását jelezte. A tekintélyes nagyságú épületbe a templom szomszédságából, az udvar felől lépcsőn, faoldalú verandán át lehetett bejutni. A téli imateremül szolgáló kistemplom - egyben lelkészi iroda - mellett három nagyszobát, kisszobát, közlekedőt, konyhát, éléskamrát foglalt magában. A XX. század elején két nagyhírű lelkésze is volt a gyülekezetnek. Előbb Babay Kálmán (1862-1933), aki regényeket, novellákat, egyházi és tanügyi cikkeket is írt.22 Igen hosszú ideig, 1892-1930 között lelkészkedett itt. A zenetörténettel, himnológiával is foglalkozó, későbbi teológiai tanár, Csomasz Tóth Kálmán (1902-1988) pedig 1932-1938 között szolgált a községben.23 1938 júniusában a presbitérium titkos szavazással Németh Lajos (1906- 1983) egykori (1929) sárkeresztesi segédlelkészt választotta meg lelkipásztornak.24 Ő szintén hosszú időn át, egészen 1970-ig látta el a községben a szolgálatot. Németh Lajos Fejér megye déli részén, a mezőföldi Sáregresen 21 Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára. Acta locorum Keresztes. Acta Publico pol. Sistemat J. 1788.1-5. 22 Babay Kálmán irodalmi működését a könyvészet 1877-tól tartja számon. A győri, pápai, székesfehérvári és veszprémi lapoknak egyaránt munkatársa volt. Vö. SZINNYEI1891.1. 304-305. 23 A tapolcafói születésű Csomasz Tóth Kálmánra szülőházán elhelyezett emléktábla is felhívja a figyelmet. VARGA 1998.119. 24 Németh Lajos 1943-ban írt önéletrajzát közli: KRÁNITZ 2013.429-434» 289 «
