Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)

2014 / 3-4.szám - Műhely - Gelencsér József: "Amikor cselédeskedtem..." Pap Erzsébet házi cselédként töltött évei

MŰHELY Acta Papensia XIV (2014) 3-4­viszonyukról, a napi időbeosztásukról és a meglehetősen egyoldalú törvényi rendelkezésekről. Gyáni Gábornak a nagyvárosi cselédséggel kapcsolatos kutatásai az 1970- es évek végétől a társadalomtörténet addig elhanyagolt területére terjedtek ki. Rámutatott arra, hogy a nők foglalkoztatásában a házi cselédségnek nagy szerepe volt. A Budapesten dolgozó nők negyede-ötöde lett házi cse­léd. Főleg falvakból verbuválódtak. Ez a foglalkozás migráns jellege miatt nagy fluktuációval járt együtt. A házi cselédmunka így összekötő kapocs volt a város és a vidék között. A városba elszegődött cseléd legfeljebb néhány évig végezte ezt a munkát, aztán visszaköltözött lak-, illetve szülőhelyére. A házi cselédeskedés a nők fiatalkori életciklusához kapcsolódott. Általában 15-20 évesen indult és a férjhezmenetellel lezárult. Rendszerint olyanok küldték lányukat cselédnek, akik rászorultak a gyerek keresményére. A férj- hezmenetelhez szükséges stafírungot is így biztosították. A cseléd elszegő- désével a szülők lányuk felnőtt életre való felkészítését másoknak engedték át. A Magyar Néprajznak a Társadalomról szóló kötete a múltra visszate­kintve ad képet a házi vagy háztartási cselédekről, kiket háztartási alkalmazot­taknak is nevez és a belső cselédség körébe sorol. Bár megjegyzi, hogy szám­arányukhoz képest méltatlanul keveset tudunk róluk.6 A legújabb korban a nagybirtokosok korábbi gyakorlatukat folytatva tar­tottak belső cselédséget. A polgárosodás folyamán pedig egyre több közép- osztálybeli tisztviselő, értelmiségi, iparos és kereskedő, sőt, nagygazda fo­gadott cselédet. A háztartási alkalmazottak fele a két világháború között a fővárosban dolgozott. A házi cselédek többsége állandó és közvetlen ellenőrzés alatt tevékeny­kedett, sem munkaideje, sem munkaköre nem volt meghatározva, a több­ség kora reggeltől késő estig mindenesként szolgált. Cseléd alkalmazása hovatovább státuszszimbólummá vált. A cseléddel az előkelősködő úriasz- szonyok társadalmi fölényüket éreztetve, leereszkedő modorban, de hatá­rozottan bántak. Elvárták a magázást, a rang említését, de ők tegezték „alattvalójukat”. A cselédek a kiszolgáltatottak sorát gyarapították. Mivel teljes ellátást kaptak, kevés készpénzre tehettek szert. Többségük sokgyere­6 KATONA 2000.181-185. » 277 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom