Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Csekő Ernő: Községi tisztújítások Gartán 1906 és 1911 között (Elöljárók, választók, konfliktusok)
MŰHELY Acta Papensia XIV (2014) 3-4. 2. táblázat Az 1908-ban és 1911-ben megválasztott elöljáróság összetétele Tisztség 1908 mi Név és életkor Név és életkor községi bíró Degovits István, id., Kis utcai (52) Szaradits József (61) öreg esküdt (másodbíró): Kis András, náczi (57) Tóth Gergely (61) esküdtek Virág Lukácsi Sebes (n. a.) Kis Antal Sándor (50) Németh Sándor (53) Molnár István, ifj. (47) Németh Antal (56) Kis Sebes (Sebes fia, 36) közgyám Németh János, Kis utcai (n. a.) Jerkó István (43) A JELÖLTEK ÉS A MEGVÁLASZTOTT ELÖLJÁRÓK Az 1908. és az 1911. évi választások eseményeiből kitűnik, hogy Tóth Gergely és társainak 1906. évi fellebbezését nem csak a szolgabírói beavatkozás és túlhatalom, illetve a törvényi szabályozás elleni tiltakozás indukálta, hanem annak hátterében helyi ellentétek is meghúzódtak. Hogy e helyi konfliktusok mely törésvonalak mentén húzódhattak, további vizsgálatokat igényel. Elképzelhető, hogy az 1906-ben megválasztott és a főszolgabíró hivatal által is támogatott elöljáróság, illetve a község vezetéséből kizárt „ellenzék” ellentéte mögött mélyebb társadalmi törésvonalak állhatták. így nem csak vagyoni különbségekről lehet szó, hanem például a foglalkozási, illetve életmódbeli elkülönülésről is. Ugyanis Garta lakossága különbözött az átlagos korabeli falvaktól, mert nem csupán a parasztságból, a mezőgazdaságból élők köréből tevődött össze. Ebben a korszakban népességének jelentős része dolgozott az építőiparban. Az 1900-as népszámláláskor a község kereső népességének csupán 48 %-a dolgozott a mezőgazdaságban, ellenben 37,11 %-a az iparban (652 főből 313, illetve 242). A népszámlálás 93 kőművest, 59 ácsot, illetve 31 egyéb építőipari foglalkozásút tüntet fel. Azonban csak kisebb részük tudott mesterként megélni az iparosságból. Többségük emel» 266 «
