Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Csekő Ernő: Községi tisztújítások Gartán 1906 és 1911 között (Elöljárók, választók, konfliktusok)
MŰHELY Acta Papensia XIV (20x4) 3-4. háza elé, hol a bíróválasztás megtörténte után megjelent köztünk Czifrák József szolgabíró úr, mondván, miért hagytuk el a választási termet, hiszen kandidálta volna a mi jelöltünket, Szakács Andrást is. Persze ekkor már késő volt s а Тек. Szolgabíró úr kijelentését rossz tréfánál egyébnek nem vehettük. Az 1886. évi XXII. tcz. 77. §-a szerint a községi bírói állás betöltésénél a kandidálás joga kétségtelenül a választás elnökét-a mi esetünkben a Tekintetes szolgabíró úrat- illeti meg. Ezen a szolgabíró úrnak kézzel foghatóan nagy hatalmat biztosító joga azonban dacára annak, hogy a vonatkozó törvényhely abszolút módon rendelkezik, nem akként alkalmazandó a gyakorlatban, s illetve nem akként alkalmazandó és alkalmazható, hogy a szolgabíró velünk alkotmányos államban élő adófizető s hazánkat lángolón szerető, munkás, szorgalmas honpolgárokkal birkák módjára, mint afféle török basa vagy muszka helytartó, kancsukával a kezében feltétlenül és korlátlanul, ha neki jól esik és úgy tetszik, községünk anyagi és erkölcsi érdeke ellen is rendelkezzék és rendelkezhetik, hanem a törvénynek szóban lévő intézkedése olyként alkalmazandó, hogy a választás elnöke a törvény szerint abszolútnak látszó jogát a választók többségével egyetértőleg, és mindenek fölött a község anyagi és erkölcsi érdekeinek lehetőség szerint megfelelően, tehát, hogy úgy mondjuk alkotmányos módon tartozik gyakorolni. De önkényüleg soha! mert ilyen jogokat törvényhozásunk - hála isten - nem statuált soha, ellenkezvén minden bárminéven nevezendő önkény a magyar ember egész múltjával, jelenével s általában egész érzületével s ízlésével is. ’’Amint a keresetük végén a fellebbezést benyújtók fogalmaztak, a szolgabíró önkényes eljárása miatt a választás „községünk világos érdeke ellenére, törvényileg biztosított választói jogunk egyenes kijátszásával történt meg”.71 A fenti részletből is kitűnik, hogy a választás körül éles ellentét alakult ki a község választóinak egy jelentős számú csoportja, valamint a választás körül eljáró szolgabíró között. Jelzik ezt a fellebbezésben a szolgabíróval szemben megfogalmazott éles, kemény szavak is: „hazánkat lángolón szerető, munkás, szorgalmas honpolgárokkal birkák módjára, mint aféle török basa vagy muszka helytartó, kancsukával a kezében feltétlenül és korlátlanul (...) rendelkezzék.” Czifrák József, a főszolgabíró utasítására tett jelentésében szintén a bírókijelölés körüli anomáliákra szolgált elsősorban magyarázattal. Tette 7 7 Tóth Gergely földművesnek és társainak, gartai lakosoknak a kapuvári járási főszolgabírónak címzett, 1906. május 15-én kelt fellebbezése. SL A kapuvári főszolgabíró iratai, 3991/1911. sz. » 260 «
