Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Szemle - Weisz Boglárka: Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban (Petrik Iván)
Szemle Acta PapensiaXIV (2014) 1-2. vagy textilplomba problémája.9 Úgy véljük, ez összefüggésben lehet a lerakatok és a kis tételbeni árusítás tilalmának kérdésével. Anélkül, hogy megoldást akarnák találni a kérdésre (különösen úgy, hogy a régészeti anyagot még nem publikálták), fel szeretnénk hívni a figyelmet egy lehetőségre. Az ólomplombák a lepecsételt/plombált szövetek felbontásából származnak. Pápa tehát egy olyan hely volt a késő-középkorban, ahol kis mennyiségben is lehetett kereskedni textillel, és ahol a leplombált teljes végeket felnyitották. A lerakatokban (Pápához legközelebb Győrben volt lerakat) tehát kizárólag nagy tételben lehetett eladni-venni, innét vitték tovább a textilt. Bár nyilván a győri kereskedők a győri vásárokban is adtak el, de a dunántúli terjesztéshez el kellett hagyni Győrt. Győr után Pápa volt az első jelentős kereskedelmi központ; a késő középkorban egyébként is virágkorát élő mezőváros vásárain bonthatták meg a Győrből hozott textileket. Ez természetesen a plombák leszakításával, és eldobásával járt. A kötethez kapcsolódik függelékként egy adattár, amelyben a középkori Magyarország vásárait gyűjtötte egybe a szerző megyénkénti bontásban. (Itt jegyeznénk meg, hogy a lerakatjogot birtokló városokról is célszerű lett volna összeállítani egy táblázatot, mert bár a szövegből kigyűjthetőek ezek az adatok, egy ilyen összefoglaló jellegű kimutatás sokat segített volna az értelmezésben.) A vásárkataszter önmagában is nagy nyereség, különösen úgy, hogy kitűnő térkép járul hozzá. A térképen jól tanulmányozhatóak a heti- és éves vásárral is rendelkező Pápa környékének vásáros helyei, amelyek mintegy kört vontak a mezőváros köré. Lovászpatona, Marcaltő, Szalók, Dabrony, Ganna, Ugod nagyjából azonos távolságra, 10-15 kilométerre feküdtek Pápától. Ezen a körön belül egyetlen vásáros helyet jelöl a térkép: Kúpot (kb. 8 km). A falu a késő középkorban a pápai uradalom része, a pápai vár tartozéka volt, korábbi történetéről nem sokat tudunk, talán királyi birtok lehetett. Akárhogyan is, nem tartottak hetivásárt a településen. Az adatok pontosítása érdekében, és cseppet sem a vásárkataszter érdemeinek csorbítása miatt jegyezzük meg, hogy a hivatkozott oklevélben nem a Veszprém megyei te9 A figyelemre méltó leletanyagot az ásató régész ismertette: MORDOVIN Maxim: A pápai Fő tér megelőző feltárása. In: „Pápa évezrede” tudományos konferencia. Pápa, 2014. május 21-22. » 252í «
