Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolt: A Pápai Református Kollégium tanárainak önéletrajzai
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. lozsvári református kollégium konviktusa bérlőjének, özvegy Schäfer And- rásnénak áldott lelkű, finom érzésű, melegen érző leányát. Házasságunkat a jó Isten kegyelme 3 fiúgyermekkel áldotta meg, amivel boldogságunkat, örömünket e földi életben betetőzte. Mindenben megértő, boldog, munkás házaséletünket csak a betegségek zavarták meg. Bizonyára a jó Isten szere- tete nyilatkozott meg ebben is. Békességes lélekkel, türelmes szívvel viseltük e földi próbára tevéseket is azt tudván: Mind jó, amit Isten tészen. Fiaink ez idő szerint már szinte saját lábukon állanak, mindhármuk sorsa az Isten akarata után eldőlt. Életpályám tudományos és gyakorlati irányú munkásságából felemlítem azt, hogy még tanárjelölt koromban sokat foglalkoztam nyelvészeti tanulmányokkal. Ez irányú foglakozásomban vezetőm és irányítóm, nemesre lelkesítőm dr. Szilasi Móric212 egyetemi tanár volt, aki tót nyelvű ismereteim alapján szláv nyelvészt iparkodott belőlem nevelni. Halála után félbe szakadt ezirányú ténykedésem. De foglalkoztam dr. Széchy Károly irodalom- történeti tanárom lelkes buzdítására irodalmi kérdésekkel is. Itt csak Baksay Sándorról213 írt tanulmányomat említem meg. Majd a német nyelvi tanítás ez idő tájt sokat vitatott kérdése, a modern nyelvek tanításának problémája is sokat foglalkoztatott. Kolozsvári tanári székfoglalómnak ez volt a tárgya. Majd erőmet az idő parancsolta gyakorlati irányban igyekeztem hasznosítani. Mikor a román megszállás súlya erősen nyomta kolozsvári iskolán212 Szilasi Móric 1854. október 20-án született Szilasbalháson. Középiskolai tanulmányait Veszprémben és Székesfehérváron végezte. A budapesti és német egyetemeken indogermán nyelvészetet és klasszika-filológiát tanult. Gimnáziumban, majd az Eötvös-kollégiumban tanított. 1903-tól a kolozsvári egyetemen a nyelvészet és összehasonlító nyelvtudomány rendes tanára volt. 1905. május 15-én hunyt el. SZINNYEI1891-1914. XIII. 931-933- MARKÓ 2001-2007. VI. 438. 213 Baksay Sándor Nagypeterden (Baranya vm.) született 1832. augusztus i-én. Tanulmányait Csurgón kezdte, a felsőbb középiskolai osztályokat és a teológiát Kecskeméten végezte. Nagytótfaluban (Baranya vm.) tanító, majd Kecskeméten segédtanár volt. 1855-ben Kiskunhalason lett gimnáziumi tanár. 1858-ben szentelték lelkésszé. 1862-től Érsekcsanádon, 1866 nyarától Kunszentmiklóson volt lelkész. 1904-ben lett a dunamelléki egyházkerület püspöke. 1872-ben a Kisfaludy Társaság választotta tagjai közé, 1884-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1915. június 18-án hunyt el Kunszentmiklóson. SZINNYEI 1891-1914. I. 374-375- HORTOBÁGYI 1928.12-13. ZOVÁNYI1977.38-39. MARKÓ 2001-2007.1. 281-282. »192 «
