Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolt: A Pápai Református Kollégium tanárainak önéletrajzai
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. te. Tanárai rábeszélésére, mint eléggé nehéz anyagi helyzetben élő, belépett a Rend novíciusai közé. A Rendben azonban nem érezte jól magát, felvilá- gosultsága és jelleme nem egyezett a Rend felfogásával, nézeteivel és beállítottságával, de mivel a tanári oklevél megszerzése és állásba jutása csak ezen az úton volt lehetséges, kénytelen volt megalkudni és a Rend tagja maradni egy ideig. Egyetemi tanulmányait a budapesti királyi magyar tudományegyetemen 1899-től 1902-ig folytatta, s egyetemi vizsgáit olyan kiváló eredménnyel tette le, mindet jelesen, hogy professzorai: dr. Ponori-Thewrewk Emil, dr. Pecz Vilmos, dr. Hegedűs István, dr. Acsay Antal,196 dr. Bánóczi József,197 dr. Horváth Cyrill,198 dr. Bauer Imre,199 dr. Beöthy Zsolt, stb. harmadéves hallgatóként méltónak tartották nemcsak a tanári működésre, hanem a doktori 196 Acsay Antal (1861-1918) piarista főiskolai tanár, tanügyi író. 1879-ben lépett be a piarista rendbe, 1885-ben szentelték pappá. A nyitrai rendházban a szentírási bevezetés, az egyházjog és neveléstan tanára volt. 1887-től főgimnáziumi tanárként működött, majd bölcsész- doktorrá avatták. Ezután a piarista rend tanítóképzőjének és rend főiskolájának tanára, majd 1907-től a budapesti egyetem hittudományi karán a neveléstudományok előadója lett. DIÓS 1993-. 1.40. LÉH-KOLTAI1998. 33197 Bánóczi (Weisz) József (1849-1926) filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Bécsben, Berlinben, Göttingenben és Lipcsében végezte. A tanári diploma megszerzése után reáliskolai tanár, majd a Rabbiképző intézet tanára lett. 1887-től az országos izraelita tanítóképző intézet igazgatójaként, 1878-tól a budapesti tudományegyetemen a filozófia magántanáraként működött. A Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt. VARGA 1998.55. ÚJVÁRI 2000. 84-85. 198 Horváth Cirill (1865-1941) irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Középiskolai tanulmányait Veszprémben, majd, miután belépett a ciszterci rendbe, Zircen és Egerben végezte. Teológiát Innsbruckban, Zircen, majd Budapesten tanult. Közben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori és tanári diplomát szerzett. Baján kezdett tanítani, ahol latint, görögöt, magyart, művelődéstörténetet és rendkívüli tárgyként franciát oktatott. Ezután az egri Ciszterci Gimnázium tanára lett. Miután kilépett a rendből, a budapesti református gimnázium, majd a sárospataki gimnázium alkalmazta tanárként. Ezt követően 1905-től Budapesten reáliskolai tanár, majd igazgató, végül a budapesti egyetem címzetes nyilvános rendkívüli tanára lett. MARKÓ 2001-2007. III. 361-362. 199 Helyesen: Pauer Imre (1845-1930) filozófiai író, egyetemi tanár. A csornai premontrei rend tagja, Szombathelyen középiskolai tanár volt. Budapesten matematika-fizika-filozófia szakos tanári dipolomát szerzett. 1875-től a pozsonyi jogakadémián, majd 1889-1916 között a budapesti egyetemen oktatott filozófiát. A bölcsészkar dékánja, az MTA tagja, titkára, miniszteri tanácsos is volt. DIÓS 1993- X. 686. » 181 «
