Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)

2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Hudi József: Merétey Kálmán visszaemlékezései

Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. falun ami túl van, az a négy szőlőhegy, annak is már mindnek a nagy része a jákói és németteveli németeké volt. És még azt a drága pusztabödögei lege­lőt is elpusztították. Az már az én életembe[n] volt szóba[n], amire a rideg marhákat a tehe- nes Szent György hetébe[n] lehajtotta és ősszel úgy jöttek haza mind a göbölök, meghízva. Minden vasárnap elmentünk sózni őket, ott gyönyör­ködtünk bennük és a teveli itthoni határba[n] is már 1877-re annyi földet eladtak nékik egyik dűlőben is, a másik dűlőben is, [hogy] mikor a mérnök kihasította nékik végig a határuk hosszát a mi határunkból, bámultunk bele, [hogy] már a határunk része, egy nagy része a legjavából, a németeké. Tudtuk, hogy a határban már dűlőnként sok földjük van, de ennyit még se gondoltunk. Egy szekérút, két öles, lett végig hasítva. Ugyanazok földjeik végeiből lett elvéve, ez hasítja el, de ugyan teveli határ Tevelre adózik. Ilyenek voltak az elődök - tisztelet a kivételnek! Nem dolgoztak, csak pazaltak, amelyiknek még volt [mit] pazalni. Bámulat az, ami e községben történt, az egész; vagy minden családba[n] - egy pár család kivételével. Ez az új nemzedék már dolgozott, kereskedett, ki is Somogyból, Tolná­ból, Baranyából, aratás után Fehér megyéből is. Már édesapám is foglalko­zott vele, én is foglalkoztam vele 82 éves koromig. Szóval, a községünk any- nyi[t] fejlődött, mindenféle tekintetben, gazdálkodásban, kereskedésben és mindenféle dolgokban legtisztességese[bbe]n foglalkozott mindennel. Ezen a szomszéd községek csudálkoztak: mi volt Tevel és mi lett belőle! Mer[t] azokba[n] a régi időkbe[n] igen lenézték a tevelieket mindenféle tekintetbe[n]. Valami olyasféle dolgok történtek akármelyikkel, mindjárt azt mondták:- Ne csodálkozz rajta, teveli! Ma meg azt mondja az egész vidék:- Ateveliektől csak tanulni lehet, mert azok értelmesek. Mindenféle dologba[n] ilyen változás történt száz év óta Tevelen. Az első világháborút átéltük, már amennyire, annyira. Míg a másik háború ki nem tört, egészen jól voltunk. Most isten tudja, mi lesz velünk. Ezen könybe[n] amit leírtam előbb, 80 év kivételével - hogy mi volt a fa- luba[n] és mi történt, mióta a község lett - ezt mind dédnagyapámtól hallot­tam, az meg ezeket mind a nagyapjától hallotta, az megint a nagyapjától »119 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom