Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)

2013 / 4. szám - Forrásközlés - Pongrácz József: Emlékeim

Forrásközlés Acta Papensia xiii (2013) 4. szám Esze Tamás,1,71 Pap Ferenc (Debrecen), Újszászy (Sárospatak),'171 Stoll Béla,973 Kolos Endre (Pannonhalma).974 Megemlékeztem a pápai diákok közül kikerült nyelvészekről: Balázs János,977 Bán Aladár,97<’ Beke Ödön,977 Bíró Sándor,97* Fazekas Jenő,979 Ferenczym Géza, 1970-ig a Magyar Könyvszemle szerkesztője is volt. PÉTER 2000. 1223. MARKÓ 2001-2007. III. 1171-1172. Magyar Könyvszemle 1970/1-2. 130-131. 966 Borsa Iván (1917-2006) történész, levéltáros. Eötvös-kollégistaként történelem-latin szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A Fővárosi, majd az Országos Levéltár munkatársa, a Levéltárak Orszá­gos Központjának vezetője, majd az Országos Levéltár osztályvezetője, főigazgató-helyettese volt. PÉTER 2000. 298. 967 Borsa Gedeon (1923-) könyv- és nyomdatörténész, könyvtáros, bibliográfus. Budapesten végzett jo­got. 1951-től az OSzK tudományos munkatársa, az MTA könyvtörténeti és bibligráfiai munkabizottságának tagja, 1961-1983 között a Régi Magyar Nyomtatványok biblográfiai szerkesztőségének vezetője volt. PÉTER 2000. 297-298. 968 Csak a gépelvényben. Dörnyei Sándor (1926-) volt Eötvös-kollégista, az OSzK munkatársa, a ma­gyar orvostörténet bibliográfusa. 969 Csak a gépelvényben. Tárnái Andor (1925-1994) irodalomtörténész, tanár. Tanulmányait Egerben, majd Budapesten végezte, magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. Az OSzK kézirattárának munka­társa, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, majd osztályvezetője, az ELTE régi magyar irodalom tanszékvezető professzora, az MTA tagja volt. MARKÓ 2001-2007. VI. 629. 970 Waldapfel Eszter (1906-1968): könyvtáros, történész. A budapesti tudományegyetemen tanári és doktori oklevelet szerzett. A Collegium Hungaricum tagjaként Bécsben jogtörténetet hallgatott. Az OSzK munkatársa, a kézirattár vezetője, majd a könyvtár igazgatóhelyettese, végül az Országos Pedagógiai Könyvtár igazgatója volt. MARKÓ 2001-2007. VI. 1305. 971 Esze Tamás (1903-1993) református lelkész, történész, irodalomtörténész. A budapesti és debreceni egyetemen teológiát és bölcsészetet hallgatott, doktori címet szerzett. Szánkon, majd Gyöngyösön szolgált, 1941-től a Lorántffy Zsuzsanna-egylet lelkészeként működött. Ezután a konvent levéltári és könyvtári előadója és a Magyarországi Református Egyház tudományos gyűjteményeinek főigazgatója lett. Szerkesz­tette az Egyháztörténet című lapot, emellett teológiai tanár volt Budapesten, és a dunamelléki egyházkerü­let főgondnoki tisztét is betöltötte. ZOVÁNYI 1977. 184. PÉTER 2000. 580-581. 972 Csak a gépelvényben. Papp Ferenc (1886-1966) középiskolai tanár. 1914-ben a debreceni Dóczy Le­ánygimnázium tanára lett. Magyart, németet, vallást és lélektant tanított. 1922-től a Tanítóképző Intézet, 1936-tól a Leánygimnázium igazgatójaként működött. 1933-tól az ORTE alelnöke, 1946-1950 között elnöke volt. 1949-ben vonult nyugdíjba. Az 1940-es évek végén lett a Nagykönyvtár igazgatója. Egyidejűleg németet tanított a teológián. FEKETE-G. SZABÓ 1988. 448, 467. SZABADI 2002. 36. FOGARASSY 2013. 134. 973 Stoll Béla (1928-2011) irodalomtörténész. A budapesti egyetemen szerzett magyar-olasz szakos ta­nári diplomát. 1955-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. A Régi Magyar Költők Tára 17. századi sorozatát szerkesztette. PÉTER 2000. 1988-1989. 974 A gépelvényben: Kolos Béla. Kolos (Kokas) Endre (1905-1960) bencés szerzetes, főiskolai tanár, könyvtáros. 1924-ben lépett a rendbe, magyar-latin szakor tanári diplomát szerzett, és doktorált. Pápán, Esztergomban, Komáromban, Budapesten gimnáziumi tanár, Pannonhalmán főiskolai tanár volt. 1956-tól főkönyvtárosként, majd Győrben diákotthon igazgatóként működött. SCHERMANN 1940. 132. BERKÓ- LEGÁNYI 1986. 189. DIÓS 1993-- VII. 89. TUNGLI 1997. 158. 975 Balázs János (1914-1989) nyelvész, Filológus, egyetemi oktató, a nyelvészeti tudományok doktora. Középiskolai tanulmányait 1927-1935 között Pápán, a református gimnáziumban végezte. Ezután a buda­pesti egyetem magyar-latin-görög szakán tanult, Pisában is megfordult. Középiskolai tanár, majd egyetemi docens lett. 1956-től a Nyelvtudományi Intézetben részt vett A magyar nyelv értelmező szótára szerkeszté­sében. VARGA 1998. 51. MARKÓ 2001-2007. 1. 306-307. 97<> Csak a gépelvényben. Bán Aladár (1871-1960) költő, műfordító, irodalomtörténész. Középiskoláit Veszprémben, Pápán és Székesfehérváron végezte. Bölcsészdoktori diplomát szerzett. Temesváron, majd Budapesten volt gimnáziumi tanár. A Túrán című folyóiratot is szerkesztette. VARGA 1998. 53-54. 977 Beke Ödön (1883-1964) nyelvész, finnugrista, az MTA rendes tagja. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Pápán végezte, ezután a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be. Az egyetem elvégzése után Budapesten, Nagyszebenben, majd ismét Budapesten tanított. A Tanácsköztársaág után [ 633 ]

Next

/
Oldalképek
Tartalom