Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: "Isten ditsőségére való buzgóságból ajándékozta…" (Adományok és adományozók a dunántúli református közösségekben a XVII–XIX. században)
Műhely Acta Papensia xiii (2013) 3. szám Rendkívül jelentős esemény volt egy gyülekezet életében a harang elkészíttetése, megáldása és elhelyezése, ami nem kis anyagi áldozatot jelentett. Helyenként alapítványt, célgyűjtést rendeztek ilyenkor, de mellettük feltétlenül meg kell emlékezni azokról a gyülekezeti tagokról, akik egy-egy harang elkészíttetését vállalták, mint pl. Arácson Baracskai Szűcs László, Tótvá- zsonyban ifj. Kazay Gábor (1845), Iszkaszentgyörgyön id. Kovács József és a császári Szűcs László, Csórón Szekeres János bíró Molnár Ferenccel, Székesfehérvárott pedig a római katolikus Tarr István (1846), valamint özv. Lasits Fe- rencné (1908).6 Rendkívül jelentősnek mondható a villany bevezetése egy-egy templomba, parókiára vagy a harangok villamosítása a XX. század végén, amely munkák anyagi hátterét nem egy esetben magánszemélyek biztosították. Hasonlóan kis számban fordult elő orgona készíttetése vagy harmonium ajándékozása. Utóbbira példa Litérről a pécselyi származású Hajas Gyuláné Lamperth Aranka és Zsámár Jánosné Szabó Vilma ajándéka (XX. század első fele), míg előbbire eddig Balatonfüredről (1883) és Győrből (Szentmihályi Ferenc, 1835) ismertek adatok.7 A templomi berendezéseket megvizsgálva, megállapítható, hogy a jótevők döntően úrasztalát, valamint keresztelő kutat ajándékoztak, de előfordult a padok és a szószék elkészíttetésére felajánlott adomány is. Balatonfüredre Polányi János és hitvese, Kenessey Éva ajándékozott egy barokk stílusú, intarziás, kamarás úrasztalát 1789-ben, amelynek felirata ajtajának belső oldalán olvasható: „Isten ditsőségére Helység akkori Nótáriusa Polányi János és Hitvese Kenessey Éva magok költségeken készíttették... B. Füreden 1789-dik Esztendőben.”8 Győrben két alkalommal is úrasztalát ajándékoztak a templomnak. 1825-ben Buús Sámuelné Szalai Julianna, míg 1921-ben Kovács Dezső gondnok és neje Kreszta Anna immáron márványból készítettet.9 Fából készült 1850-ben a csóri templom úrasztala, amely a római katolikus Szőgyén Lászlóné Marich Mária ajándéka volt, amelyet azután kőből készülttel váltottak fel, Tenke István és neje Sipos Julianna adományaként.10 Tótvázsonyban 6 CSÁSZÁR 1999. 615., VERESS D. 1994. 165., NÉMETH 2011.115., KISARI PAP 2004. 311., DÁNYI1997.129-130. 7 S. LACKOVITS 2007. 638., MIKLÓS 1999. 607., PATAKY 1985. 207. 8 A tárgy a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Múzeumában található. 9 PATAKY 1985.178., 272. 10 KISARI PAP 2004. 79., 309. [ 322 ]
