Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Kisebb közlemények - Hudi József: A pápai takarékpénztár alapszabályai 1844-ből
Kisebb közlemények Acta Papensia xiii (2013) 3. szám Miután a vármegyei vizsgálat legalizálta a takarékpénztár működését, a város már nem tartotta fontosnak a helytartótanács engedélyének megkérését. Tudva, hogy ez szabálytalan, a hivatalos jelentésekben sosem tűntették fel, hogy a Pápai Takarékpénztár létezik és működik. Pedig létezett és működött. A városi tanácsülési jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy egyes — közelebbről meg nem nevezett — magánszemélyek 1842 tavaszán kezdeményezték egy „tőke nevelő” intézet felállítását. Bischitzky Miksa22 városbíró az 1842. március 17-én tartott tanácsülésen tűzte napirendre a kérdést. A javaslatot a tanács pártolta, de megvalósítását későbbre halasztotta.23 Az április 30-i tanácsülésen egy választmányt neveztek ki a „városi közönség kezelése alatt létesült takarék pénztár rendes vezetésére szolgáló alapaszabályoknak minél előbb leendő kidolgozására”. A 8 tagú választmánynak három tanácsnok (Kárpics József,24 Mayer György,25 Villax Antal26), három választott községbeli (Keresztes Antal27 népszószóló, Voyta József28 és Vélsz Károly29 választott szemé22 Bischitzky Miksa kereskedő, házbirtokos polgár, tanácsnok, 1838-1843 között városbíró. 1848. május í-től a Veszprém Vármegyei Állandó Bizottmány tagja. Az 1848. évi júniusi ország- gyűlési követválasztástás idején 70 éves volt. HUDI1995. 173., HUDI 2001. 154. 23 VeML PLV. 2-72. 236/1842. (március 17.) tü. jkv. sz. 24 Kárpics József 1821-1823 között népszószóló volt. 1823. október 30-án az elhunyt Lukits László tanácsnok helyére választották be a városi tanácsba. 1844 végén hunyhatott el, ugyanis 1845. január 4-én már elhunytként említik és mást bíznak meg egy általa kezdett csődper végrehajtásával. HUDI 1995. 172. VeML PLV. 2-72. 13/1845. (január 4.) sz.: Fejes Dávid tanácsnok megbízása a Szabó Ignác elleni csődper végrehajtásával. 25 Mayer György királyi szabadalommal bíró posztógyáros, házbirtokos. 1822-től a választott község tagja, majd városi tanácsnok, 1843-1846 között pedig városbíró volt. Az 1848. június 14-16-án tartott tisztújításon tanácsnoknak újraválasztották. 1848-ban 53 éves volt. HUDI 1995. 171-172., HUDI 2001. 32., 155-156. 26 Villax (Willax) Antal tímármester, házbirtokos, városi polgár, városi tanácsnok, 1846-tól 1848 júniusáig városbíró, 1848. június 16-tól 1849. november 17-ig polgármester, 1849-1856 között főbíró, de egy ideig még a polgármesteri címet is viselte. 1848. júniusától a városi nemzetőrség ideiglenes őrnagya. 1838-ban már a Pápai Casinó tagja. 1848 júniusában, az ország- gyűlési követválasztás idején 55 éves volt. 1857-ben, 36 évi városi szolgálat után nyugdíjazták és évi 400 forint nyugdíjat állapítottak meg számára. 1875. február 7-én, 84 évesen Pápán temették el. HUDI 1995. 171., HUDI 2001. 28., 56., 115., 146., 353. Halálozás. = Pápai Lapok 2 (1875) 7. sz. (télutó 13.) 62. VeML PLV. 2-72. 538/1857. (szeptember 24.) sz.: Villax Antal nyugdíjának megállapítása. 27 Keresztes Antal szűrszabó 1841-1842-ben volt népszószóló (a választott község vezetője). HUDI 1995. 172. Anyósától, özvegy Puha Jánosné Neubert Annától 1847-ben a Felsővárosban örökölt egy házat. VeML PL V. 2-72. 735/1847. (május 8.) sz.: Özvegy Puha Jánosné örökösei osztályos egyezsége. 28 Voyta (saját névhasználatában Woita) József (1807-1896) körmendi születésű építőmester, városi tanácsnok, polgármester. A gimnáziumot Budán, a politechnikumot Bécsben végezte. 1834-ben szerzett Pápán polgárjogot. 1835-ben a választott község tagja lett. 1848. június 16-tól 1849. november 17-ig árvagyámatya, 1849. november 17-én újraválasztották. 1853-ban nem [ 470 ]
